DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint a felszólalásom címébõl is kiderült, az Országgyûlés, az Országgyûlés által létrehozott vizsgálóbizottság tekintélyének megõrzése érdekében és mindenekelõtt az üggyel kapcsolatban megrágalmazott és alaptalanul hírbe hozott képviselõtársaim és politikustársaim védelmében kívánok szólni.
Mint ismeretes, az ÁPV Rt. korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság múlt csütörtöki ülésén meghallgatta a XV. Kerületi Önkormányzat volt jogászát, Pallagi Györgyöt, akirõl a bizottság nyilvános ülésén is kiderült, hogy nem éppen gyengéd érzelmek kötik a Szabad Demokraták Szövetségéhez, a pártnak alapító tagja volt ugyan, de a koalíciókötéskor kilépett a pártból, ami persze szíve joga az illetõnek, de hát egy valamirevaló bírósági tárgyaláson a tanútól elõször azt kérdezik meg, hogy perben, haragban áll-e azzal, aki a perben szerepel.
Pallagi Györgyrõl kiderült, hogy kifejezetten haragszik Petõ Ivánra is és Demszky Gáborra is. A többórás meghallgatáson több zavaros körülmény és érdekes állítás fogalmazódott meg, így például, hogy ez az állítólagos találkozó, amin a vezetõ SZDSZ-es politikusok és az ÁPV Rt.- botrányba belekeveredett személyek jelen voltak 1993-ban.
Ez a találkozó azzal kezdõdött '93 márciusában, hogy közölték a résztvevõkkel, hogy '94-ben majd az SZDSZ meg fogja nyerni a választásokat, és ez akkor, amikor az SZDSZ hat százalékon állt, senkiben nem keltett gyanút.
Ezt követõen az elõadásban kiderült, hogy elõbukkant egy ál-Tocsik Márta, akit az különböztet meg az igazi Tocsik Mártától, hogy míg az ál- Tocsik Mártának erõteljes a kézfogása, addig az "igazi" Tocsik Mártának lágy a kézfogása.
(9.40)
Kiderült az is, hogy Tocsik Márta és mások is az MDF beugratóemberei voltak, valahogy elõkerült a Fidesz is, de ez már, azt hiszem, mindenki számára követhetetlen volt. Az egész elõadásból, az egész meghallgatásból kiderült, hogy Pallagi Györgynek semmifajta bizonyítéka nincsen az állításainak az alátámasztására, a történet zavaros, azt kell mondanom, hogy hazug állításokra épült.
Ugyanakkor ennek a történetnek volt elõzménye is. Hiszen ugyanezek az állítások, amelyeket itt Pallagi György megismételt a bizottság elõtt, már két hónappal ezelõtt, október 18-án a Magyar Nemzetben megjelentek, "Már 1992-ben találkoztak az ingatlanügy szereplõi" címmel. A cikk azt írja, hogy "kerületi SZDSZ-körökbõl származó, megbízható információk szerint". Elhangzottak ezek az állítások, másnap, október 19-én mind a Magyar Nemzetben, mind a Népszabadságban megjelentek a cáfolatok is.
A hírbõl nem lett esemény, csak akkor, amikor a vizsgálóbizottsághoz november végén Pallagi György eljuttatta levelét, amely levelet a bizottság gyanúsnak talált, ezért titkosított is. Gyanúsnak, megbízhatatlannak, hazugnak, hazugság gyanújának megállapítása alapján.
A probléma pusztán az, hogy a levélnek azok a részei, amelyek arra utaltak, hogy a levélben foglaltak hazugságok, azok titokban maradtak, csak az állítás került a nyilvánosság elé, hogy Petõ Iván, Demszky Gábor, más vezetõ SZDSZ-esek és az ügybe keveredettek '93 márciusában már találkoztak. Vagyis a cáfolható körülményekre nem lehetett a nyilvánosság elõtt reagálni, ezzel szemben az összes hírközlõeszköz, a Magyar Rádió és az írott sajtó is több ízben megismételte ezt a valótlan állítást, magyar állampolgárok százezrei vagy milliói hallották napokon keresztül azt, hogy a vizsgálóbizottságon van egy titkos levél, ami ezt és ezt tartalmazza, és a rágalmat ismételték, miközben a megrágalmazottaknak semmilyen módja nem volt ezzel szemben védekezni. A 22-es csapdájában szerepel ez a történet, amikor be kell a fõhõsnek bizonyítani, hogy mikor nem mondta azt, amit nem mondott, és ez számára megoldhatatlan feladat - az itt érintettek sem tudták azt állítani, hogy mikor nem vettek részt találkozón.
Megjegyzem, hogy a bizottság korábbi ülésein Homoki képviselõ úr - éppen a Magyar Nemzet-cikkre hivatkozva - az ott érintetteket kivétel nélkül megkérdezte, hogy volt-e ilyen találkozó, és õk kivétel nélkül cáfolták, hogy valaha ilyen találkozó létrejött volna.
Tisztelt Ház! Ezzel csak arra szeretnék rámutatni, hogy amikor a hír önmagában megjelent, ezt senki nem vette észre, amikor a bizottság munkájához kapcsolódóan kiszivárogtatásként megjelent, akkor hetekig állt ez a rágalom, hetekig sulykolódott bele a közvéleménybe a rágalmazó állítás.
Természetesen a mostani helyzetben (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.), - elnök úr, egy mondattal szeretném befejezni - már nem orvosolható a hazug állítás, akik kabátlopási ügybe kerültek, nem tudják magukat megfelelõen védeni. De úgy gondoljuk, hogy elvárható az, hogy a bizottság és a bizottság munkájáért felelõs elnök is - jóhiszemûségét bizonyítandó - a nyilvánosság elõtt jelentse ki, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bizottság munkájával kapcsolatban ártatlanul megrágalmaztattak képviselõk, politikusok, vezetõ politikusok.
Tisztelt Képviselõtársaim! Ma vezetõ SZDSZ-esekkel, holnap bármelyikünkkel (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) ez elõfordulhat, bármelyik frakcióval, hiszen olyan emberek, akik a pártokat gyûlölik, nagy számban vannak. Bármikor vannak olyan emberek, akik a zavaros eszméiket vagy tébolyult elméjük kitalálmányait nyilvánosságra böföghetik, és ezzel szemben mindenki védtelen. Kérem, akadályozzuk ezt meg közösen! (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)