BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy elõterjesztõként szóljak. Tulajdonképpen két témakörben szeretnék szólni.
Az egyik az a kérdés, amit itt mindenek elõtt a Fidesz felszólalói, Kósa Lajos és Deutsch Tamás vetettek föl, azaz az eljárás kérdése, a másik része a dolognak pedig maga a tartalmi kérdés lesz, tehát a részletes vita szabályai szerint a módosító indítványok.
Kezdeném az eljárás kérdésével. Az eljárás mibõl áll? Abból áll, hogy mi, három szabaddemokrata képviselõ, Dornbach Alajossal és Tardos Mártonnal benyújtottunk egy önálló képviselõi indítványt, a privatizációs törvény módosítására. Májusban nyújtottuk be az indítványt, októberben kezdõdött el ennek a parlamenti tárgyalása.
Valamilyen rejtélyes okból ez a tárgyalás egészen a mai tárgyalásig mindig este, tévéidõn kívül folyt. Egyetlenegy alkalommal nem televíziós idõben! Ennek egy nagyon fontos következménye volt, hogy a Fidesz képviselõi egyetlenegy alkalommal nem vettek részt ezen a vitán. Deutsch Tamás itt említette, hogy áttanulmányozta a vita eddigi menetét, akkor biztos felismerte azt a sajátosságot, hogy a Fidesz egyetlenegy alkalommal... Három alkalommal volt meghirdetve az általános vita és elnapolva anélkül, hogy egyetlenegy hozzászóló lett volna, mert a Fidesz számára a privatizáció egy napirend elõtti téma, egy televíziós téma, egy sajtóértekezlet-téma, és nem egy olyan téma, amiben meg kell próbálni megoldani az ország ügyeit és a privatizáció ügyeit.
Volt részletes vita is. A fideszes Kósa Lajos sajtóértekezleten kritizálta azt, hogy a részletes vita tíz percig tartott. Nem tíz percig, valóban rövid ideig tartott, ugyanis egyetlenegy felszólaló volt az ellenzék oldaláról, Raskó György képviselõtársunk, aki ezekhez a vitatott javaslatokhoz elmondta a véleményét. Azért zárták le a részletes vitát, mert nem volt más hozzászóló. A Fidesz részérõl - többek között - a részletes vitához sem kívánt senki hozzászólni. Én nagyon örülök, hogy ma tévéidõben megy ez a vita, mert ennek következtében Kósa Lajos, a Fidesz privatizációs illetékese végre eljött a plenáris ülésre és elmondta, hogy mit gondol errõl a törvényjavaslatról. A tévéidõn kívüli viták erre nem adtak alkalmat. Nagyon szeretném ezt világossá tenni.
Kósa Lajostól itt ma meghallottuk azt, hogy a Fidesz az eredeti javaslatot sem támogatja. Ezt mondta itt el elõttünk a Fidesz. Tehát nem a kormány módosításait nem támogatja, hanem az eredeti javaslatot sem támogatja. Az általános vitában errõl nem esett szó. A Fidesz ezt ott nem mondta el. Deutsch Tamás ma elmondta itt nekünk, hogy itt a privatizáció alapvetõ problémáit ez a javaslat meg a mi eredeti javaslatunk nem tisztázza, nem oldja meg mindazokat a kérdéseket, amiket meg kellene oldani. Elfogadom, hogy ez az álláspontja, de miért nem mondta el ezt az általános vitában, amire nem tudom, hány alkalma lett volna. Tudom, hogy miért nem mondta el, mert nem televíziós idõben volt. Nem napirend elõtt folyt, amikor öt percben, úgy, hogy a kormánypártoknak kevés idejük van válaszolni, részletesen ki lehet fejteni privatizációs ügyeket.
Én azt gondolom, tisztelt képviselõtársaim, ha valami botrányos, akkor a Fidesznek a magatartása ennek a privatizációs törvénynek a vitájában kétségkívül botrányos.
Mi történt itt valójában? Az történt, hogy mi benyújtottunk egy önálló képviselõi indítványt, még jóval a Tocsik-ügy elõtt, mert láttuk azt, hogy milyen problémák vannak, és szemben Deutsch Tamás feltételezésével, nem igaz az az állítás, hogy az ellenzék csak támad és a kormánypártok csak védekeznek és védik a mundér becsületét. Nem így van. Mi azért nyújtottuk be a javaslatunkat, mert láttuk a problémákat és mi nem egyszerûen napirend elõtt szavaltunk a privatizációról, hanem megkerestük azokat a módokat, hogy hogyan lehet azokat a visszaéléseket, a visszaélések lehetõségét elhárítani, de legalábbis lényegesen szûkíteni.
A mi törvényjavaslatunk, amelyrõl most megtudtuk, hogy a Fidesz nem támogatja - még a Kisgazdapárt is azt mondta, hogy most támogatja, a Fidesz azt mondta, hogy nem támogatja, az eredetit sem -, az eredeti törvényjavaslatunk arról szól, hogy hogyan lehet átláthatóbbá, világosabbá, ellenõrzöttebbé tenni a privatizációt, hogyan lehet a pályázati eljárás szabályait szigorítani - csak el kell olvasni a javaslatunkat -, hogyan lehet szigorítani az eljárást, hogyan lehet elhárítani bizonyos olyan veszélyeket, amelyek a jelenlegi privatizációs rendben is meg az elõzõ ciklusban, tehát az MDF-kormány idején kialakított privatizációs rendben fennállnak.
(12.40)
A Heti Világgazdaság megírta, hogy nem lett volna Szolnoki Kõolajkutató-ügy, ha azok a szabályok érvényesülnek, amiket mi javaslunk. Erre irányul a mi javaslatunk, amit a Fidesz nem támogat. A Fidesz nem támogatja azt, hogy tisztább, világosabb, ellenõrzöttebb legyen a privatizáció, mert akkor talán kevesebb alkalom lesz napirend elõtti felszólalásokra.
A kormány valóban közben dolgozott a maga javaslatán, de kiderült, hogy miután a mi javaslatunkat már tárgyalja az Országgyûlés, ezért addig, amíg ezt be nem fejezi az Országgyûlés, nincs mód elkezdeni egy kormányzati javaslat tárgyalását; és ez adta az ötletet arra, hogy akkor módosító indítványként igyekezzünk ennek a tárgyalásnak, ennek a törvényjavaslatnak a keretei közé beilleszteni azt a kormány szándékaiból, ami beilleszthetõ, egyszerûen azért, hogy ezek a korrekciók a privatizációs törvényen már most, decemberben megszülessenek, már januárban érvényesek legyenek, már januárban szigorúbb szabályok mellett folyjon a privatizáció, és ezért született ez az eljárás, ami szerintem nem támadható. Olyan értelemben nem támadható, hogy a helyes szándék szerintem egyáltalán nem támadható.
Azt is hadd tegyem hozzá, hogy azon a bizonyos negyedórás részletes vitán ezek közül a javaslatok közül a legfontosabbak már itt voltak. Raskó György, aki megtisztelte részvételével azt a részletes vitát - jóval a tévéközvetítés után -, õ elmondta az észrevételeit, és ha összeveti az eredeti ajánlásban szereplõ módosító indítványokat azokkal, amelyek a kiegészítõ ajánlásokban szerepelnek, akkor azt is láthatja Deutsch Tamás, hogy bizony a kormánypártok megfontolták és figyelembe is vették Raskó György észrevételeit.
Tehát errõl szól ez a történet. Semmi olyan szándék nem volt, hogy bármit elrejtsünk a plenáris ülés elõl, az volt a szándék, hogy mielõbb végrehajtsuk azokat a módosításokat a privatizációs törvényen, amelyek tisztább, átláthatóbb, ellenõrzöttebb, jobban mûködõ privatizációt tesznek lehetõvé. Ez a dolog lényege, így néz ki a Fidesz magatartása.
Külön szeretném hangsúlyozni, hogy voltak olyan ellenzéki képviselõtársaink, akik a bizottsági üléseken nagyon kemény munkával segítették ezeknek a módosító indítványoknak az olyan átalakítását, amelyek számukra is elfogadhatók, és jobbá teszik ezeket a módosító indítványokat. Tessék megnézni az ajánlásban az alkotmányügyi bizottság meg a gazdasági bizottság különbözõ megfogalmazásait; Raskó Györgynek nagyon sokat köszönhetünk abban, hogy jobbak lettek ezek a javaslatok; Kutrucz Katalinnak nagyon sokat köszönhetünk ebben. Ezzel szemben Kósa Lajos, amikor a gazdasági bizottság oda jutott, hogy most ezzel fog foglalkozni, ezzel a törvényjavaslattal, akkor fölállt és távozott, mert õ ebben a bizottsági ülésen ezen nem kívánt részt venni. Csak sajtóértekezleten kívánja elmondani azt, hogy micsoda dolgokat csinál ez a csúnya kormány.
Én azt gondolom, tisztelt képviselõtársaim, hogyha valami botrányos ennek a privatizációs törvénynek a történetében, akkor ez kétségkívül botrányos. És az is, amit ezek után itt Deutsch Tamás képviselõtársunk elmond arról, hogy mit is csinál itt a kormány.
Nem beszélünk ellenzéki képviselõtársainkról úgy, ahogy azt Deutsch Tamás feltételezi. Különbséget tudunk tenni aközött az ellenzéki magatartás között, amit itt sok mindenkitõl tapasztaltunk és aközött, amit a Fidesz részérõl volt alkalmunk tapasztalni.
Végül szeretnék valamit a kérdés érdemérõl is beszélni. Kósa Lajos itt kifogásolta, hogy miért belsõ ellenõrzésrõl beszél ez a javaslat. Arról is beszél ez a javaslat. Éppen azért, mert Deutsch Tamás kezdeményezte azt, hogy terjesszék ki a közbeszerzési törvény hatályát az ÁPV Rt.-re, ezt a javaslatot kívánta a kormány beemelni már most a privatizációs törvénybe azzal a bizonyos módosító indítvánnyal; csak úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési törvényt mint gazdasági társaságra az ÁPV Rt.-re nem lenne helyes alkalmazni, hanem lényegében ugyanazokat a szabályokat fogalmazza meg egy olyan beszerzési szabályzat, amit jóváhagyunk az ÁPV Rt.-re. Ez a szándék - hangsúlyozom, a Deutsch-féle javaslat minél gyorsabb beemelése a törvénybe -, ez vezette a kormányt, ez vezette a gazdasági bizottságot, és erre kapjuk a Fidesztõl azt a választ, amit itt most Deutsch Tamástól volt alkalmunk meghallgatni.
Természetes, hogy nem csak belsõ ellenõrzésrõl van szó - amit itt Kósa Lajos a szemünkre hányt -, természetes, hiszen ez a javaslat az eredeti javaslatunk, amit meg is erõsít a gazdasági bizottság módosító indítványa; valójában arról szól, hogy a nyilvánosság ellenõrzése legyen sokkal erõsebb. Hiszen hangsúlyozzuk, hogy az emlékeztetõbe bárki betekinthet, hogy azt a levéltárban bárki számára hozzáférhetõvé kell tenni. Soha ilyen nyilvánossága a privatizációnak nem volt Magyarországon. Az elõzõ ciklusban, az MDF-kormány idején sem volt, abszolúte nem volt, mint amit ez a javaslat most lehetõvé tenne.
Ami pedig a részletes vitában a konkrét módosító indítványokat illeti, itt kétségkívül abban a munkában, amit a gazdasági bizottságban és az alkotmányügyi bizottságban ellenzéki képviselõtársaink részvételével, az MDNP-s képviselõtársaink részvételével elvégeztünk, a legtöbb módosító indítványra sikerült olyan megoldást találni, amit a kormány is támogat, és mi, elõterjesztõk is támogattunk, mert megnyugtatóak számunkra ezek a módosító indítványok.
Vita végül is egyetlenegy kérdésben maradt. Mert abban, hogy a versenyeztetési kötelezettséget hol kell leszûkíteni, ebben a két bizottság munkájában olyan megnyugtató megoldásokat sikerült kialakítani, amiben egyetértés van köztünk, és amit szerintem ellenzéki képviselõtársaink is nyugodtan elfogadhatnak. Elfogadhatnak azért is - és ezt szeretném hangsúlyozni -, mert minden privatizációs döntés feltételeit szigorítja ez a módosítás, tehát az olyan döntés feltételeit is, hogy mikor hozzanak versenyeztetés nélkül döntést, ezt is egy, az eddiginél sokkal szigorúbb szabály szerint kell megtenni az ÁPV Rt. igazgatóságának, és nem úgy, mint eddig.
Mégis egy kérdésben még ma is vita van köztünk, és ez az ingyenes vagyonátadás kérdése. Mi is úgy gondoljuk, hogy érthetõek azok a törekvések, amelyek a kormány által támogatott gazdasági bizottsági módosító indítványban vannak, amelyek részben szövetkezetek, különösen pedig önkormányzatok esetében újabb lehetõséget akarnak nyitni az ingyenes vagyonátadásra. Ismerjük azokat az ügyeket, amelyek miatt az ÁPV Rt., a kormány, illetve azok a képviselõtársaink, akik ezeket a módosító javaslatokat támogatják, szükségesnek tartanák, hogy ilyen lehetõség a törvénybe belekerüljön. Mi, elõterjesztõk ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az a szövegezés, amit a jelenlegi módosító indítványok, jelenleg a kormány által támogatott módosító indítványok tartalmaznak, az a szövegezés nemcsak azt teszi lehetõvé, amire képviselõtársaink gondolnak, és amire az ÁPV Rt. gondol, hanem sokkal tágabb teret nyitna az ingyenes vagyonátadásra, és mi ezért jelenlegi szövegezésünkben mint elõterjesztõk ezeket a módosító indítványokat nem tudjuk támogatni.
Ugyanakkor készek vagyunk arra, hogy a részletes vita lezárásáig - ami a jelek szerint csak este történik - keressünk az ezeket a módosító indítványokat támogató képviselõtársainkkal közösen olyan megoldást, ami valóban csak az olyan típusú önkormányzatoknak szóló ingyenes vagyonátadásra nyújtana módot, amire képviselõtársaim igazában gondolnak és eloszlatná - legalábbis, ha jószándékúnak tekintjük õket - azokat az aggodalmakat, amelyek itt ellenzéki oldalról is és nem csak ellenzéki oldalról megfogalmazódnak. Mert a jelenlegi szövegezés bizony módot nyújtana az ÁPV Rt.-nek és a kormánynak olyan vagyonátadásra is, aminek a gazdasági célszerûsége és különösen a méltányossága valóban megkérdõjelezhetõ. Kiváltképp megkérdõjelezhetõ, hogy szövetkezetek, tehát gazdasági vállalkozások számára legyen ingyenes vagyonátadás olyan módon lehetséges, ahogy ezt a jelenlegi módosító indítványok tartalmazzák.
Én abban bízom tehát, hogy meg tudjuk találni a részletes vita lezárásáig azokat a megfogalmazásokat, azokat a javaslatokat, amelyek számunkra mint elõterjesztõk számára is elfogadhatóvá teszik ezeket a javaslatokat, és énnekem meggyõzõdésem akkor, hogy ezeknek a heteknek a privatizációs törvény javítására irányuló erõfeszítéseivel jó és hasznos munkát végzünk, legalább azok - kormányoldalon és az ellenzék egyes pártjai részérõl egyaránt -, akiknek tényleg az a fontos, hogy a privatizációs törvény és maga a privatizáció javuljon, és nem valami más. Köszönöm szépen.