DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót elnök asszony. Tisztelt Legfõbb Ügyész Úr! Amint az ön elõtt is ismeretes, a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank az idézett törvény hatálya alá tartozik.
A törvény 73. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a könyvvizsgálattal a pénzügyminiszter által kijelölt szervezetnél bejegyzett könyvvizsgáló bízható meg, kivéve, ha az összeférhetetlenség szabálya forog fenn. Az összeférhetetlenség szabályait illetõen a törvény abból indul ki, hogy az összeférhetetlenséget az üzleti kapcsolat és a hozzátartozói kapcsolat vonatkozásában nyilvánítja fennforogni.
Ezért tehát úgy gondolom, hogy az a tény, hogy a könyvvizsgáló, a Deloitte and Touche Kft. szerzõdést kötött a Magyar Nemzeti Bankkal szervezetfejlesztési, folyamatszervezési korszerûsítésére, tanácsadásra, és emiatt a jegybank két éven keresztül évente durván 50 millió forintot, összesen tehát 100 millió forintot fizetett, ez üzleti kapcsolat létesítését jelenti.
De ha a kormányhatározatot nézzük meg, a 46/1992. III. hó 13-ai kormányrendeletet, amely ugyancsak a könyvvizsgálat rendjét szabályozza, ennek 10. §-a és (2) bekezdése az összeférhetetlenség szabályait még szûkebbre vonja, mert kimondja, hogy bármely egyéb oknál fogva való elfogultság esetén sem lehet ilyen megbízást adni.
Talán még utalnék arra, hogy az elõbb hivatkozott számviteli törvény 88. §-a lényegében a felelõsségi kört három területen határozza meg: polgári jogi felelõsség, illetõleg a szabálysértési törvény, adott esetben a büntetõtörvény rendelkezéseit teszi felhívhatónak a számviteli törvény megsértése esetén.
Kérdezem igen tisztelt legfõbb ügyész urat: miként ítéli meg a Magyar Nemzeti Bank elnökének jogi felelõsségét, szándékozik-e valamilyen lépést tenni ebben az ügyben? Várom megtisztelõ válaszát. (Taps az FKGP padsoraiban.)