AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Természetesen a különbözõ felmérések számain a szakértõk is vitatkoznak, biztos, hogy a hivatalos jövedelemstatisztikák nem teljességben tudják kimutatni a valóságos helyzeteket, de természetesen azon nem tudok - mert sajnos, nem lehet - vitatkozni, hogy igenis a szegénység nagyon széles körû Magyarországon és hogy a szegénység nõtt az elmúlt hat évben.
Ha az okokat keressük, azt gondolom, hogy mindenekelõtt onnan kell elindulnunk, hogy a rendszerváltás Magyarország esetében, mint ahogy más kelet-közép-európai országok esetében is, bizony azzal jár, hogy a GDP, a nemzeti jövedelem lényegesen visszaesett. Tulajdonképpen Magyarország még a szerencsésebb országok közé tartozik, hiszen egy 20 százalékos visszaesés következett be nálunk, más országokban 30-40-50 százalékos visszaesés következett be. Ha egy országban 20 százalékkal csökken a megtermelt jövedelem, sõt, miután cserearány romlásunk volt, tulajdonképpen az elosztható források tekintetében ennél nagyobb a visszaesés, akkor sajnos, nincsenek csodák, elõbb-utóbb a fogyasztást is ehhez kell igazítani. Persze ezen a növekedés segíthet, de hát csak egy fenntartható növekedés.
Tulajdonképpen az elõzõ kormányzat alatt 10 százalékkal csökkent a fogyasztás, valljuk be õszintén, és ennek a kormányzatnak a mûködése alatt következett be a másik 10 százalékos fogyasztáscsökkentés, tehát összességében azt lehet mondani, hogy most már összhangba került a megtermelt GDP és a hazai fogyasztás. Azt gondolom, hogy ez a legalapvetõbb oka a probléma kiélezõdésének, és azt hiszem, ezt világosan kell látnunk.
Mindebbõl az is következik, hogy ahogy a gazdaság el tud kezdeni gyorsabban növekedni, ahogy a fogyasztás most már szinten marad és utána el tud kezdeni emelkedni, nyilván, hogy mindez kedvezõ hatással lesz általában az életviszonyokra, nyilván ez azt jelenti, hogy a szegénység is tud valamelyest enyhülni, és nyilván azt jelenti a magasabb növekedés mellett, hogy a foglalkoztatási helyzet is javulni tud. Tehát a legelsõ alapvetõ válaszom az - teljes joggal a reményt kérdezte képviselõ úr -, hogy a remény az abban áll fönt, hogy ez a gazdaságpolitika - amit most már két és fél éve folytat a kormány - sikeres lesz, és valóban, ha a fenntartható gazdasági növekedés egyre nagyobb ütemmel bekövetkezik, akkor ez ezen az általános helyzeten tud enyhíteni.
Van az ügynek egy másik része is tehát, hogy a kormány próbáljon meg, illetve a parlament a költségvetés eszközeivel, a helyi önkormányzatok a saját eszközeivel enyhíteni valamelyest ezen a szegénységen, s azt gondolom, hogy ebbõl a szempontból nagyon fontos, hogy azok a különbözõ pénzügyi eszközök, amelyek ilyen célra is használhatók, azok hogyan alakulnak. Azt gondolom, hogy e tekintetben '97-re nézve a '96-os döntések következtében van pozitív elmozdulás. Hát egyrészt a nyugdíjak 19,5 százalékos emelkedése azért most már lépést tart az inflációval.
A családi pótlék májusra tervezett emelése ugye a háromgyerekeseknél majdnem 40 százalékos, az egy-gyerekeseknél is 23 százalékos, nyilván ez a legszegényebbek helyzetén is javítani fog. Második félévben jövõre szeretnénk a gyermekvédelmi törvény keretében a legrászorultabb családok részére egy új támogatási formát bevezetni, 4 milliárd forint szerepel erre a költségvetésünkben.
A szociális törvény keretében van 7 milliárd szintén gyermekvédelmi támogatásra, mármint annak a végrehajtása keretében.
Az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti támogatása 57,3 milliárd, a rövidesen elfogadásra kerülõ költségvetésben ez több mint 30 százalékos növekedést jelent a megelõzõ évhez képest. Nyilván, hogy ez lehetõvé teszi, hogy az önkormányzatok, akik legközelebb vannak ehhez a problémához és legjobban tudnak egyénre szabott segítséget adni, rendelkezzenek megfelelõ pénzügyi forrásokkal ehhez. A közgyógyellátás tekintetében egy módosított rendszer lépett életbe ebben az esztendõben, ez azt jelenti, hogy az alacsony jövedelmû állampolgárok, ahol a nyugdíjminimum 10 százalékát rendszeresen meghaladja a gyógyszerkiadás, azok lényegében ingyen juthatnak ezekhez a gyógyszerekhez.
Még egy olyan elemet is említhetnék, hogy a személyi jövedelemadó- rendszer legutóbbi módosításával a tisztelt Ház azt fogadta el, hogy 216 ezer forintos jövedelemig a bérbõl, fizetésbõl élõk azok nem kell, hogy adót fizessenek.
Tehát azt szeretném mondani összességében, hogy ezek a kiegészítõ eszközök is valószínûleg enyhíteni tudják a problémát, valamelyest javítani is 1997-ben. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a bal oldalról.)