DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Szeptember végén a foglalkoztatási törvényhez nyújtottam be törvénymódosító javaslatot. Javaslatom a KözmunkaTanács jogállását igyekezetett tisztázni, amit természetesen az elõterjesztõ elvetett.
Egy ellenzéki indítvány leszavazása miatt általában nem szükséges interpellálni, de úgy vélem, hogy ezúttal feltétlen helye van magyarázat, kérésnek. Ugyanis az ügy tétje rendkívüli. Tulajdonképpen a jogállami minõséget kölcsönzõ, megkerülhetetlen jogelvek érvényesülésérõl avagy elsikkasztásáról van szó. Javaslatom abból indul ki, hogy a foglalkoztatási törvény egyértelmûen törvényhozási tárgykörbe utalja a munkanélküliség csökkenését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, a munkaerõ-piaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját. A foglalkoztatási törvény szerint a munkaerõ-piaci szervezet irányítása minden szinten legalább háromoldalú ügydöntési szerkezetben kell hogy történjen. Ehhez képest a Közmunka Tanács összetételét tekintve kvázi tárcaközi bizottságként mûködik. További gond, hogy a Közmunka Tanácsra vonatkozó szabályozás tekintetében a kormányzat minimális egyeztetési kötelezettségének sem tett eleget, holott a munka világára vonatkozó jogalkotás egyeztetési kötelezettségét az Érdekegyeztetõ Tanács alapszabályán túl a jogalkotásról szóló, valamint a foglalkoztatási törvény is elõírja. Érthetetlen, hogy a Közmunka Tanács megalakulásáról és mûködési elveirõl intézkedõ kormányhatározat még az általánosságok szintjén sem nyújt eligazítást a közmunkák központi vezérkarára vonatkozó kérdésekben.
Az viszont már egyenesen elképesztõ, hogy a Közmunka Tanácsról szóló egyetlen jogszabály is hallgat a testület összetételérõl. Ezért jobb hiján a KözmunkaTanácsra vonatkozó alapvetõ normákat, többek között az összetétel tekintetében és a KözmunkaTanács saját ügyrendjével rendezte.
Kérdezem tehát, hogy jogérvényesen jött-e létre a Közmunka Tanács egy kormányhatározat alapján? Miért nincs törvényi szintû szabályozása a Közmunka Tanács intézményeinek? Milyen alapon rekesztették ki a szociális partnereket a testületbõl? Miért nem elõzte meg érdekegyeztetés az intézmény bevezetését? A testület munkájába a tanácskozási joggal bevont Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat mellett miért nem képviselik az érintetteket a munkanélküliek és az állástkeresõk legitim képviselõi? Milyen felhatalmazás alapozta meg a Közmunka Tanács március 27-ei, feltehetõleg a törvényhozás megkerülésével történt sajtó útjáni kikiáltását? A testület összetételének meghatározásáért ki viseli a felelõsséget?
És végezetül a törvényi szabályozottság hiánya alapvetõ kérdésekben pótolható-e saját hatáskörben megalkotott ügyrend segítségével? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)