DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Ház! A Közmunka Tanács, illetve az általa megvalósított programok valóban jelentõs szerepet töltenek be a foglalkoztatási feszültségek enyhítésében, különösen ami a tartós munkanélküliséget illeti. Ez a szerep nõni fog. A képviselõ úr a Közmunka Tanács létrehozásával, szerkezetével, jogállásával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Én abból indulnék ki, hogy kevés olyan feladat van, amelynek egyetlen lehetséges megoldása kínálkozik. Ilyen szempontból - bár éles hangon fogalmazta meg - én létjogosultnak tartom azt a megközelítést, amelyet a képviselõ úr követ. Elképzelhetõ lett volna a Közmunka Tanács törvénnyel való létrehozása, elképzelhetõ lett volna triparti testületként való létrehozása.
A kormány egy másik megközelítés mellett döntött, mégpedig amellett, hogy tárcaközi bizottság jellegû testületként hozza azt létre, miután nemcsak foglalkoztatási funkciói vannak, hanem elsõsorban fejlesztési funkciói, és azért is tárcaközi bizottságként, mert alapvetõen költségvetési pénzzel gazdálkodik.
Mi úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés létjogosult és indokolt volt. A Közmunka Tanács létrehozása egyébként törvényi felhatalmazás alapján történt. Az Országgyûlés az 1996. évi LXXVIII-as számú törvényben a '96 évi költségvetés terhére egymilliárd forintot biztosított közmunkaprogramok céljára. A törvény 39. §-ában egyidejûleg felhatalmazta a munkaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közmunkavégzés támogatására biztosított pénzeszközök felhasználását rendeletben szabályozza. Ennek megfelelõen került kiadásra a közmunkaprogramok támogatási rendjérõl, valamint a Közmunka Tanácsról és a Közmunka Tanács Hivataláról szóló 1996. 7. számú MÜM- rendelet. A Munkaügyi Minisztériumnak ez a rendelete egyébként a Magyar Közlöny 108. számában jelent meg.
A miniszteri rendelet tartalmazza a Közmunka Tanács összetételét, jogosítványait is. Képviselõ úrnak igaza van abban, a miniszteri rendelet megjelenését, illetve még az országgyûlési felhatalmazást megelõzõen születtek kormányhatározatok e témában, így a '96. évi foglalkoztatás-politikai irányelvekrõl szóló kormányhatározat, amely rendelkezett a közhasznúmunka-programok indításáról és a '96/2155 számú kormányhatározat, amely meghatározta a Közmunka Tanács fõ célkitûzéseit.
Ami a lényeget illeti. A Közmunka Tanács tárcaközi bizottság jellegébõl következik, hogy a tagjai minisztériumok képviselõibõl kerülnek ki. A miniszteri rendelet értelmében a Közmunka Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselõje. A közmunkaprogramokban foglalkoztatottak jelentõs része ugyanis várhatóan a többszörösen hátrányos helyzetû cigánylakosságból kerül ki. Ezen túlmenõen a Közmunka Tanács határozza meg, hogy az üléseire milyen egyéb résztvevõket hív meg tanácskozási joggal. A közmunkaprogramok elsõsorban fejlesztési célkitûzéseket valósítanak meg, kedvezõ foglalkoztatási hatás mellett, azokat nem a munkaadók és a munkavállalók befizetéseibõl képzõdött Munkaerõ-piaci Alap, hanem a központi költségvetés finanszírozza. A pénzeszközök felosztásában ezért a szociális partnerek nem vesznek részt.
Ami az egyeztetést illeti. A Közmunka Tanács létrehozásáról a kormány a Munkaerõ-piaci Tanácsban egyeztetett a szociális partnerekkel 1996. június 20-án.
Végül, ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy nem vitatom képviselõ úr megközelítésének a jogosságát, ugyanakkor az a meggyõzõdésem, hogy a kormányzat megközelítése is jogos és indokolt volt, emellett az érveket elmondtam, úgy, hogy tisztelettel kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)