DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Asszony! Miniszterelnök úr megbízásából az igazságügy-miniszterhez benyújtott interpellációjára a következõ választ szeretném adni.
Az 1996. évi LXIII. törvény nem a Magyarországon egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményi kapacitásokat szabályozza, hanem azt a kapacitást szabja meg, amelyen a betegellátásnak megfelelõen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerzõdést köt. A törvény végrehajtására összesen több mint 5 hónap állt rendelkezésre. Ott, ahol a tulajdonosi döntések megszülettek, a struktúra átalakításáról, nem volt akadálya annak, hogy a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket megtegyék. Ezt nagyon sok intézményben meg is tették. A megyei egyeztetõ fórumok, megyei egészségbiztosítási pénztárak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója a törvényben foglalt eljárási határidõket betartották.
Ahol elsõ fokon jogerõs határozat született, ott ezeket október végén, november elsõ hetében kézhez kapták a fenntartók. A másodfokú határozatok november 27-28-án születtek meg, kivéve a fõvárost, ahol néhány napos csúszás volt. Itt azonban a Fõvárosi Önkormányzat élt igazolási kérelemmel, mivel a fellebbezésre álló határidõben nem terjesztették elõ fellebbviteli kérelmüket.
Az õ esetükben december 4-én született meg a határozat. A január elsejétõl finanszírozott kapacitásokról tehát mindenhol rendelkezésre áll a megfelelõ határozat. Struktúra átalakítására vonatkozó döntések elsõsorban az intézményfenntartók kompetenciájába tartoznak, mint például a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Sem a népjóléti miniszter, sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója nem hozhatja meg az intézmény belsõ életére vonatkozó döntéseket.
Az átalakításhoz szükséges támogatás odaítélésére csak a tervezett intézkedések ismeretében és a megvalósítás terveinek ismeretében volt mód. Az ez évben fejlesztésre, a struktúraátalakítás-támogatásra rendelkezésére álló források felosztása is ennek megfelelõen történt. A döntésekrõl tájékoztattuk a sajtót, és természetesen a Népjóléti Közlönyben is közzétesszük a támogatásban részesített intézmények listáját.
Az ellátási rendben történõ változások áttekintésére az országos tisztifõorvost felkértem azzal, hogy tekintse át, szükséges-e és mennyiben a beteg-beutalási rendszer, az ügyeleti rendszer módosítása a különbözõ térségekben, megyékben és a fõvárosban. Elõzetes számításaink szerint az ágykihasználtság változása nem teszi szükségessé pótágyak igénybevételét, a betegirányításra fokozottabb figyelmet kell fordítani.
(15.50)
A megszûnõ kapacitásokon foglalkoztatottak sorsáról is meghozhatták az intézmények a döntéseket az elmúlt hónapokban. Az egészségbiztosítási alap 1997. évi költségvetésében a végkielégítések fedezetére külön összeget különít el a törvényhozó, ami a helyi feszültségeket csökkentheti. Mivel az intézmények finanszírozásukat két hónapos csúszással kapják meg az év elsõ két hónapjában, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár még átutalja az intézményeknek a novemberi- decemberi teljesítmények alapján járó összegeket, amelyeket az átalakításra lehet fordítani, hiszen ezeken a kapacitásokon csökkentett betegellátó tevékenység folyik, vagy egyes esetekben már nem folyik betegellátó tevékenység. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy a törvény végrehajtása nem kényszerít törvényellenes eljárásra egyetlen tulajdonost vagy munkáltatót sem. Feszültségek ott jelentkezhetnek, ahol a törvény végrehajtásával és az ahhoz kapcsolódó intézkedésekkel késlekedtek, és a tényleges végrehajtás elsõ lépéseit még a másodfokú határozatok birtokában is vonakodva kezdték el. Ilyen azonban alig fordult elõ. Kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)