KELETI GYÖRGY honvédelmi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A Honvédelmi Minisztérium szervezetének szétválasztása és abból a Honvédelmi Minisztériumnak, valamint a Magyar Honvédség parancsnokságának megalapítása valóban 1989. december 1-jén kezdõdött, és gyakorlatilag 1990. március 31-én fejezõdött be. Az 1990-ben hivatalba lépett kormánynak választási lehetõsége volt abban, hogy tudomásul veszi-e ezt az irányítási rendszert, és kormánydöntéssel kialakítja új szervezetét, vagy új szervezeti konstrukciót alakít ki, ugyancsak a kormány döntésére alapozva megkísérli a civil ellenõrzési és katonai vezetés hatékonyságát egyesítõ integrált minisztérium kialakítását. Ma már világosan látható, hogy ön pártjának nevével jegyzett kormány, '90-94 között egyik választási lehetõséggel sem élt. Semmi nyoma nem tapasztalható annak, hogy a Honvédelmi Minisztériumban elõkészületek történtek volna egy hatékony honvédelmi kormányzat és katonai vezetési intézményrendszer kialakítására. Ehelyett a kormányzat és a katonai vezetés között természetesen hatásköri viták zajlottak, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság 48/1991. számú határozatában világosan tisztázta a kormányzat és a katonai vezetés viszonyát.
Az elõzõ kormányzati ciklus utolsó pillanataiban lényegében elõkészítés nélkül az akkori honvédelmi miniszter elõterjesztésére döntött a kormány a parancsnokság megszüntetésérõl, a parancsnokság és a minisztérium összevonásáról. Ez a döntés azonban nem egy integrált minisztérium létrehozását, hanem a politikai, kormányzati és katonai vezetés hatáskörének egyesítését szolgálta volna. Célja nem a civil irányítás és a katonai vezetés harmonikus kapcsolatának megteremtése, a kormányzati irányítási és szakmai vezetés hatékony intézményrendszerének kiépítése volt. Megvalósítása a hatalom koncentrációját, a politikai hatalom katonai eszközökkel való ellenõrizhetetlen alátámasztását, illetõleg a katonai hatalom ellenõrizhetetlen politikai érvényesülését eredményezte volna. A döntést két hónapos elõkészítés követte, melyben egy néhány fõs kidolgozó csoport tagjain kívül senki más nem vett részt, és nem is szerzett annak eredményérõl tudomást. Ezután a minisztérium akkori vezetése a végrehajtás elõkészítését leállította, s 1994 májusában elrendelte az anyag zárolását és zárt borítékban az ügyvitelre történõ leadását.
(16.00)
Azon túl, hogy a terv elkészült, annak megvalósítása érdekében semmilyen intézkedés nem történt. Az 1994. évi választások elõtt a szocialista és a szabaddemokrata párt már meghirdetett programjában a modern honvédelmi irányítás és katonai vezetés intézményrendszerének létrehozását. Ennek megfelelõen a megalakuló új kormány programjába vette fel a hatásában ezzel ellentétes kormányhatározat hatályon kívül helyezését, és megalakulását követõen ennek megfelelõ döntést hozott meg; tehát nem a honvédelmi miniszter, hanem a kormány másította meg ezt a határozatot.
Szilárd meggyõzõdésünk (Moraj a teremben az ellenzéki padsorokban.), hogy az integráció elõkészítetlensége, tekintettel annak leállításával (Sic!), nemhogy kárt okoztunk volna az adófizetõknek, hanem az alkotmányos rend és a jogállamiság követelményeivel ellentétes szervezeti rendszer kialakítását akadályoztuk meg, melynek továbbvitele eredményezett volna kiadásokat az utána felmerülõ sorozatos korrekciók miatt.
Mint önök elõtt is ismert, 1994 végétõl megkezdõdött a Magyar Honvédség átalakítása, hosszú távú programjának és középtávú tervének kidolgozása, melynek célkitûzéseit az Országgyûlés a 88/1995. határozatában fogadta el.
A középtávú terv idõszakában, 1997-ben a határozatnak megfelelõen a Magyar Honvédség parancsnoksága egyesített vezérkarrá és két haderõnemi vezérkarrá alakul, mint ahogy az a nyugati országokban is gyakorlatban így létezik. Ezzel a katonai vezetés oldaláról létrejönnek a feltételei annak, hogy a kormányzati rendszer változásával összhangban, az alkotmányjogi és politikai lehetõségek tisztázása után 1998-tól esetlegesen megkezdõdjön az integráció. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)