DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Mindenekelõtt azt a megállapítást, hogy 1996- ban az ország demokratikus intézményeinek stabilitása csökkent volna vagy legalábbis ezeknek a stabilitása kétségbe vonható lett volna, ezt azt hiszem, hogy jó érzéssel el kell hogy utasítsuk, mert nem ez következett be Magyarországon 1996-ban.
Farizeus dolog az alkotmányozás kapcsán felszólalni akkor, amikor éppen ezelõtt két nappal az alkotmány szabályozási elveit teljes egészében elutasították az ellenzéki pártok közül ketten és tartózkodott egy ellenzéki párt. A Legfelsõbb Bíróság elnökének megválasztása során máskor is elõfordult, az elõzõ parlamentben is, amikor az állampolgári biztosok választására került sor, hogy éppen az adott szavazáskor nem jött ki a határozatképesség, vagy nem volt érvényes a szavazás, de sikerült korrigálni. Csak ellentétben 1993-mal, '96-ban a következõ ülésen, '93-hoz képest meg 1995 nyarán, ennek a parlamentnek az ülésezése során tudtuk megválasztani az állampolgári biztosokat.
Szó sincs arról, képviselõ úr, hogy a kormány a bíróságoknak és a bíráknak üzengetne. Nincsen errõl szó. Éppen azt szorgalmazza a kormány, hogy a bíróságok minél jobb munkakörülmények között mûködjenek. 1997-ben 40 százalékkal nõtt - és ez egyedüli fejezete a magyar költségvetésnek - a bíróságok támogatása, és 1997. lesz az átfogó igazságügyi reform része. A személyi döntések felelõssége a kormányt terheli. A kormány ezekkel számol, és ezek tudatában hozza meg a döntéseit, azonban az tény, képviselõ úr, hogy mindaz, ami az elõzõ idõszakban elmaradt, ezeket a döntéseket a kormány 1996-ban nem tudhatta pótolni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)