DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nagyon is meg tudom érteni, hogy miért kezdte rögtön védekezéssel ezt az ülésszakot az államtitkár úr a bankprivatizációval, konkrétabban a Budapest Bank privatizációjával kapcsolatban.
Úgy gondolom, más ellenzéki képviselõtársaimmal együtt a bankrendszer privatizációját mi is fontosnak és szükségesnek tartjuk, tehát ebben a témában nem hiszem, hogy komoly vita lenne közöttünk. Azt azonban, hogy a Budapest Bank privatizációja milyen botrányokat okozott, szintén nem szeretném ecsetelni, mert közismert dolgokról van szó.
De mindenképpen szükségesnek tartja a Magyar Demokrata Néppárt felhívni a figyelmet arra az eszköz-visszavásárlásra, amit jelen esetben a Polgári Bank jelent és amit ön is említett. Elfogadjuk azt, hogy ilyen garanciákat kellett adni annak idején, de azt, hogy amikor ismeretes volt, hogy az új tulajdonosok tevékenysége elsõ félévében még minden teher, minden kötelezettség, a különbözõ tranzakciók miatt bekövetkezett veszteség a magyar államot terheli; ezért úgy gondolom, hogy a visszavásárlási kötelezettség mellett talán a magyar államnak kellett volna képviselõt küldeni a bankba - a Polgári Bankba úgyszintén -, hogy ezt a valószínûsíthetõ vagy várható veszteséget legalább mérsékelje az állam.
Ön azt mondta, hogy ma még nem ítélhetõ meg a szaldó, hogy mekkora összegû veszteség éri az államot ezzel a visszavásárlással. Napirend elõtti felszólalásomban szeretném önnek nagyjából ecsetelni, hogy körülbelül mekkora összegekrõl van szó, és milyen hibát követett el a Pénzügyminisztérium akkor, amikor ezt a Polgári Bankot gyakorlatilag felügyelet nélkül adta, tudván, hogy majd milyen kötelezettséget kell esetleg ezután vállalnia. (Dr. Szabad György: Úgy van!) Köszönöm. (Taps az MDNP és a Fidesz soraiban.)