DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! A bõs-nagymarosi vízlépcsõnek a kérdése Magyarországon nem egyszerûen egy vízépítési mûtárgyrendszer, nem pusztán egy környezetvédelmi problémahalmaz, hanem kõkemény politikai kérdés is, amelyik a rendszerváltozás szimbólumává vált. Ezért rendkívül neuralgikus ebben a kérdésben minden olyan lépés, amelyik gyanút kelthet a politikai életben, a társadalmi életben és a szélesebb közvéleményben.
Úgy hiszem, hogy a legtisztább és a legvilágosabb lépés az volt, amikor a parlament jóváhagyásával a hágai nemzetközi bírósághoz fordult a magyar kormány, hogy ott világos és egyértelmû döntés szülessék, hogy hogyan lehet ebbõl a problémahalmazból Magyarországnak kivágnia magát. Az elmúlt napokban, hetekben elég komoly felhangot kapott az a tárgyalássorozat, amelynek a célját és értelmét nem láttuk egészen világosan, és éppen ezért határozati javaslatot nyújtottunk be annak érdekében, hogy ezek a tárgyalások meghatározott körön belül, nem kívánjuk, hogy ne folyjanak, de kizárólag olyan elõkészítõ tárgyalások, amelyek több variációban egy várható hágai nemzetközi bírósági döntés után szükséges egyeztetések elõrehozatalát jelentik, de nem peren kívüli megegyezést. Ha ilyen irányú tárgyalások is folynának, ezt ismerje meg az Országgyûlés, és elõzetesen mondjon errõl véleményt. Hozzá kell tennem, ez a magyar kormány eminens érdekét is szolgálja. Soha, semmilyen külön alku ebben az ügyben nem tudná eloszlatni azt a gyanút, hogy a hágai bíróság kedvezõbb döntést ne hozott volna a magyar fél számára. Ezért kérem, hogy ezt az országgyûlési javaslatot a tisztelt Ház tûzze napirendjére és minél hamarabb fogadja el. A sürgõsségre vonatkozó aláírásokat összegyûjtjük és a holnapi napon csatolni fogjuk.