BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Fidesz-Magyar Polgári Párt is nagy érdeklõdéssel várta "Az épített környezet alakítása és védelme" címû törvény beterjesztését és annak kézhezvételét. Több alkalommal módunk volt, képviselõinknek is a törvénytervezet vitájában való részvételre, és fontosnak tartjuk, hogy ezzel a törvénnyel és a mûemlékvédelemmel - a parlamenti határozatnak megfelelõen - egy idõben foglalkozzon a tisztelt Ház. Hogy idõben van-e vagy késésben van-e a törvény, azt nehéz eldönteni, mindenesetre a magyar építésüggyel kapcsolatos közállapotok e törvény minél jobb minõségû és minél hamarabb való elfogadását teszik indokolttá és szükségessé. A Fidesz-Magyar Polgári Párt azonban nem támogat olyan törvénytervezetet, amely különbözõ kritériumoknak nem felelne meg, ezért e törvény módosításánál mind az általános, mind a részletes vitában élni fogunk módosító és alakító javaslatainkkal.
Számunkra rendkívül fontos kérdések fogalmazódnak meg a törvénytervezet olvasásánál; többek között a helyi önkormányzati feladatoknál vizsgálnunk kell, hogy adottak-e a törvényjavaslatban megfogalmazott, a helyi önkormányzat építésügyi feladatai ellátásának feltételei, adottak-e azok a képességek és készségek, amelyeket a törvényjavaslat megfogalmaz. Ha nem, mi szükséges a feladatok várható szintû ellátásához?
A településrendezésnél már a korábbi törvénytervezet vitájában, majd elfogadásakor, sõt azt követõen is rendkívül keményen harcoltunk a települési autonómiáért, a települési önkormányzat alapjogáért, ami alapján a helyi közügyek sorában megfogalmazhatja a településrendezésre vonatkozó törvényi keretek közötti helyi közösségi elképzeléseket és döntéseket. Ez alkalomból tájékoztatom a tisztelt parlamentet, hogy a magyar Alkotmánybíróság is megállapította, hogy a területrendezési terv egyeztetésében érintett valamennyi települési Tnkormányzat - a megyei területrendezési tervrõl van szó -, és a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjérõl szóló kormányrendeletben az egyeztetésben való részvételre feljogosított egyéb szerv vagy szervezet véleményének kikérése és figyelembevétele az alkotmány 44/A. §-ából eredõ alkotmányos követelmény. Magyarán: az alkotmány kellõ védelmet és garanciát biztosít a településeknek, hogy véleményüket és döntéseiket minden tervezési, rendezési típusú tervnél figyelembe vegyék. Ennek elmulasztása - írja az Alkotmánybíróság - alapul szolgál a területrendezési tervet megállapító rendelet megsemmisítésére.
Ennek az alkotmánybírósági határozatnak e törvényre való értelmezésénél tehát ismét határozottan megfogalmazzuk, hogy a településrendezési elvek megvalósítandók a helyi önkormányzatok településrendezési tevékenysége során, ehhez a feltételeket biztosítani kell. Minden olyan elképzelést, amely akár a megyei önkormányzat, akár egy regionális tervezés során ezeket a jogokat és kötelezettségeket kivenné a települési önkormányzat döntési kompetenciájából, ellenezzük és meg fogjuk támadni. A települési önkormányzatot kell alkalmassá tenni arra, hogy törvényi keretek között, szakemberek bevonásával és segítségével a településrendezés általános és konkrét szabályait megalkossa.
Kérdés az is, hogy milyen problémák várhatók a területrendezési feladatok esetleges közös megoldása esetén, elégségesek-e azok a jogintézmények a településrendezési feladatok megvalósításához. Itt szeretnék visszautalni - talán nem idõhúzás jelleggel - a belügyminiszter úrhoz feltett kérdésemre, interpellációmra, hogy mikor lesz végre településfejlesztési törvény, településügyi törvény is. Belügyminiszter úr erre számomra megnyugtatóan válaszolt, hogy ez évben a Belügyminisztérium a parlament elé kívánja terjeszteni ezt a törvényt, hiszen a legcélszerûbb az lett volna, ha az épített környezet alakításáról és védelmérõl... - a mûemléki törvény és a településügyi vagy településfejlesztési törvény is egy idõben került volna megtárgyalásra. De ne legyek telhetetlen!
Ugyanakkor meg kell említenem, hogy "az épített környezet alakítása és védelme" címû törvénytervezet az építésügy ágazati törvénye, a környezet kérdéseit a környezetvédelmi törvény, az építésügyhöz nem tartozó épített környezeti elemek kérdéseit pedig ágazati törvények - például a közlekedési, vízügyi törvények - szabályozzák. Számomra tehát rendkívül fontos az, hogy a településfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos normaszöveg és majdan ezek végrehajtási rendeletei harmonikus egységgé formálódjanak az önkormányzati törvénnyel és más, a települési közügyet meghatározó törvényekkel.
Vitatkozom azzal is, hogy a településfejlesztést és -rendezést a törvényben meghatározott logika szerint kell felépíteni. Véleményem szerint együtt szabályozandó mind a fejlesztés, mind a rendezés, nemcsak a területfejlesztés során, hanem a települések fejlesztése során is. Tudomásul kell venni mindannyiunknak azt, hogy a rendszerváltást követõen az önkormányzatok speciális hatalmi ággá váltak és a régi központi irányításos módszerekkel már nem lehet azok mindennapos tevékenységéhez szorosan kapcsolódó kérdéseket - mint például e törvény tárgyát, a településfejlesztést és -rendezést - kezelni. A települések fejlesztésének, rendezésének és üzemeltetésének kérdései helyi közügyek, és az önkormányzatiság alapját jelentik. El kell érnünk, hogy a készülõ törvények hozzák helyzetbe az önkormányzatokat, és ne az ágazatok, hanem az önkormányzatok határozhassák meg törvényi keretek között - mondom mindig - a helyi teendõk természetes, a központi, de települési szintenként differenciált szakmai szabályok figyelembevételével. A településfejlesztés, -üzemeltetés helyi közügy, és a lakosság érdekében ezeket a kérdéseket is alapvetõen helyben kell szabályozni a törvényi keretek között.
(18.00)
Az építésügyi hatóságok helyzetérõl már korábban volt szó. Képviselõtársam konklúziója, a szakma általános véleménye engem kissé megdöbbentett. Bár az az alap, kiinduló állapot - amely az építésügyi hatósági feladatoknak, amelyek állami feladatok, amelyeket az önkormányzatok az államtól meghatározott törvényi keretek között vállalnak át és végeznek - indokolttá teszi, hogy e kérdéssel a törvény kiemelten foglalkozzon.
Én nem látom annak a lehetõségét, hogy abban az idõszakban, amikor az állam a decentralizáció és a dekoncentráció, a közigazgatás felülvizsgálata során sorra szünteti meg és vonja össze dekoncentrált szerveit, amikor igyekszik - legalábbis döntéseiben -, sokszor eklektikus módon, de történtek kormányzati döntések arra vonatkozóan, hogy az állami szervezetek, amelyekbõl helyenként, egy-egy megyében 36- 37 is megtalálható, azok feladatait önkormányzatok, köztestületek, illetve nonprofit szervezetek vegyék át, hogy akkor lehet-e javaslatot tenni szakmai alapon arra, hogy az Állami Építészeti Hivatal - vagy más elnevezéssel - újra életre keljen.
Ismételten hangoztatom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt abban érdekelt, hogy az önkormányzatok legyenek alkalmasak az állami feladatok és a helyi közügyek magas szintû elvégzésére. Mi azzal értünk egyet, hogy az önkormányzatok jegyzõi legyenek e feladatok címzettjei, az önkormányzatok jegyzõi a testületek által meghatározott döntések és szabályozások alapján végezzék törvényi keretek között az egyedi hatósági ügyek és az igazgatás minden apró-cseprõ tevékenységét. Alkalmas-e ma a 3150-60 körüli önkormányzat mindegyike arra, hogy ezt a feladatot magas szinten, szakképzett emberek bevonásával elvégezze? Nem. Majdnem azt mondtam, hogy sajnos nem. De a környezõ országok, a nálunk fejlettebb építési kultúrával, építési igazgatással és magasabb szintû törvényt követõ magatartással rendelkezõ országok sem képesek arra, hogy minden településen ezt hatékonyan ellássák. Ezért, és kifejezetten csak ezért tartjuk helyesnek a szubszidiaritásnak azt az elvét követni, hogy kivételesen és törvényi felhatalmazás alapján lehessen a helyi közösségektõl elvenni ügyeket. Ez az ügy pedig állami ügy. Ezért mi azokat a településkörzeti, településközponti feladatellátásokat támogatjuk, ahol a hatékonyság és az önkormányzatiság egyeztethetõ.
Az építési folyamat szabályozásában a kérdések számunkra azok, hogy felkészültek-e az építési hatóságok az építés engedélyezése és az ellenõrzések során felmerült hiányosságok megszüntetésére. Errõl az elõbb szóltam.
Véleményem szerint hathatósan javítani kell az építésfelügyeleti, -ellenõrzési munka színvonalát. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ez a tevékenység ne kerüljön ki az önkormányzatok figyelõ, gondoskodó, a helyi polgárokat bevonó, a helyi közösségek elé közügyként feladatot állító védõszárnyai alól.
Befejezésül szeretnék arról beszélni, hogy mely területek lesznek azok, amelyeknél a Fidesz-Magyar Polgári Párt határozottan fog véleménye szerint pontosító és módosító javaslatokkal élni. Ezek: a közérdekû intézkedéseket és döntéseket megelõzõ idõszak, illetve végrehajtása során megfogalmazott törvényi részek pontosítása; a tervi hierarchia elvének olyan pontosítása, amelyben nem követi a rendezési tervi hierarchiát egyfajta önkormányzati rendeleti és önkormányzati hierarchia. Feltétlenül fontosnak tartjuk és javasoljuk a szabályozási terv felülvizsgálata szükségessége gyakoriságának kötelezõ elõírását. Ugyanakkor voluntaristának és nehezen teljesíthetõnek vagy egyáltalán nem teljesíthetõnek tartjuk azt, hogy a helyi építési szabályzat egy éven belüli elkészítését minden önkormányzat számára elõírjuk. Ebben nagyon nagy, szervezett munka, pontos feladatkiírás és központi, állami vagy térségi segítség szükséges.
Néhány területen a jelenleg hatályos OÉSZ módosítása és az új törvénytervezettel való egybevetése szükségessé válik, és ezt természetesnek tartom. Az egyik ilyen terület: a belterületi telekalakítás és -beépítés feltételeként a magánút megjelenése nagyon nagy vitákra fog okot adni.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tilalommal nem érintett kört sokkal pontosabban kell már e törvény keretei között is szabályozni a viták elkerülése és a pontosítások érdekében.
Az építési tilalmak elrendelését minden esetben az építési hatóságok hatáskörében kellene hagyni. Egyéb hatáskörrel rendelkezõ államigazgatási szervek félreértésekre, régmúlt és már elfelejtett félelmekre engedhetnek utalni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt nagyon fontosnak tartja a telekalakítási terv készítését, de ennek eljárását rendkívül bonyolultnak és sok esetben, fõleg kisebb településeken, szinte követhetetlennek tartja. A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az önkormányzatokat egyéves vételi jog és kötelezettség illetné meg. Ezt egy kicsit túl direktnek, helyenként visszaélésekre alkalmat adónak tartjuk. Azt viszont feltétlenül fontosnak, hogy a beépítési kötelezettséget a helyi képviselõ-testület és a hatóság szabályozás keretén belül elõírhassa. Ennek elveivel egyetértünk, de a túlkapások elkerülése érdekében az egyéves vételi jog és kötelezettség odaítélését a törvényi keretek között további finomításra tartjuk szükségesnek.
A korlátozással nem érintett ingatlan három éven belüli kisajátítási kötelezettségét teljesíthetetlennek tartjuk.
Tisztelt Ház! Talán már a részletekbe is mentem a törvény értékelésénél. A Fidesz-Magyar Polgári Párt rendkívül fontos törvénynek tartja az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényjavaslatban meghúzódó kezdeményezéseket. Az európai integrációban alkalmassá válásunkat elõsegítheti, javíthat a hatóságba vetett bizalomban, javíthat a jogkövetõ magatartásban, amelyre oly nagy szüksége lenne ennek az országnak, viszont szembe is állíthatja az önkormányzatokat, az önkormányzat alanyait, a választópolgárokat, ha ezeket a feladatokat az önkormányzat keretei közül meggondolatlanul és hosszú távú érdekek figyelembevétele nélkül onnan kivonnánk. Mi ezért fogunk javaslatokat tenni, és ezen feltételek teljesítése mellett fogjuk támogatni e törvény elfogadását.
Reméljük, hogy megértésre találunk a hatékonyság, a szakmaiság, az állami és a helyi közügy harmóniájának megteremtésében. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)