BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tiszteletben tartva Schalkhammer Antal, Miklós László, Botka László és Szalay Gábor képviselõtársaimnak a bányászatról szóló törvény módosításáról szóló beterjesztését, és tiszteletben tartva azt is, hogy önálló képviselõi indítványról van szó, elolvasva az anyagot, én nem arról kívánok most szólni, ami a törvénymódosítás benyújtott tervezetében van, hanem arról, amit én hiányolok belõle.
A legfontosabb és a leglényegesebb hiányérzetem abból származik, hogy úgy vélem, a törvény módosításának a tervezete nem szerepelt a parlament két, nagyon fontos állandó bizottsága elõtt.
(20.50)
Ez a környezetvédelmi és a területfejlesztési ügyekkel foglalkozó bizottság és az önkormányzati és rendészeti bizottság.
Annak idején, amikor Székesfehérvár vízellátásával kapcsolatosan egy kérdésben hozzászóltam, akkor azt a választ kaptam az illetékes minisztertõl, hogy majd a bányatörvény módosítása kapcsán lesznek lehetõségek a bányakárokkal, a felszín alatti vizekkel, a felszínre jutó vizekkel kapcsolatos kérdéseknek a pontosítására. A benyújtott törvénytervezet, módosítás nem tartalmazza ezeket a korábbi ígéreteket, és így különösen hiányérzetem van, amikor a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetve az elõbb elmondott bizottságok e tárgykörbe tartozó észrevételeit hiányolom. A bányászatról szóló 1993. évi törvény módosítását célzó képviselõi önálló indítványként elõterjesztett törvényjavaslatot érintõ álláspontnál szerintem figyelembe kell venni az 1996. október 9-én tartott kormányzati szintû egyeztetéseket.
A föld felszínén vagy a felszín alatt a földkéregben elõforduló ásványi nyersanyagok kutatása, kitermelése és az ehhez kapcsolódó tevékenységek -összességében ásványvagyon-gazdálkodás -, valamint a vízgazdálkodás tárgya közötti szoros összefüggés vitathatatlan, amelyet a tárgyi jognak is tükröznie kell vagy kellene.
A különbözõ társadalmi viszonyokat érintõ jogi szabályozás és a kormányzati munkamegosztás határterületeit behatároló törvényi rendelkezések egyértelmû, egymással összhangban álló megfogalmazása ezért sajátos és egyben jelentõs kodifikációs feladatot képez. A jelzett jogi szabályozás a gyakorlati jogalkalmazáson és jogkövetésen keresztül ugyanis alapvetõen kihat azokra a társadalmi szükségletkielégítést szolgáló tevékenységekre, amelyek egyfelõl a vízgazdálkodást, másfelõl a bányászatot jellemzik.
Az érintett szempontokból kiindulva és a módosítás szakmai-jogi tartalmát vizsgálva a törvényjavaslat véleményem szerint összességében azért nem támogatható, mert hiányoznak belõle a vízgazdálkodásra vonatkozó részek korrekt és komplex elemzései és törvényi szabályozásai.
A vízgazdálkodás és a bányászat közötti összefüggéseket - fogalomrendszert, hatásköröket, kölcsönös jogokat és kötelezettségeket - a meglevõ hatályos törvényhez képest is nehezebben kezelhetõvé és értelmezhetõvé teszi, illetve ilyen szempontból több helyen kifejezetten téves rendelkezéseket is tartalmaz. Másfelõl a már jelzett jogi környezet módosulását nézve a közeljövõben már számolni kellene azokkal a javaslatokkal, amelyek egyes más tárcák és bizottságok elõterjesztéseiben, illetve gondolkodásában, programjában szerepeltek.
A megoldást véleményem szerint egy olyan elõterjesztés segítheti, amely a bányatörvény komplex felülvizsgálatát célozza. A törvény egyes rendelkezéseit, a módosító rendelkezések körében a tárgyi hatály kérdését bizonytalanná teszi, különösen az olyan fogalmak felvételével, mint a mélyfúrás vagy a mélyépítés, hogy kiemeljek néhány észrevételt a törvénymódosítás javaslatai közül. Ugyanez mondható el a jelzett létesítményeket érintõ generális szabályozásban, azok módosításában. Így jogalkalmazási bizonytalanság keletkezhet a jelenleg egyértelmû hatásköri kérdésben is, például miszerint a hévízkút létesítéséhez a vízgazdálkodási törvény alapján vízjogi engedély szükséges, és az eljárásban a bányafelügyelet szakhatóságként mûködik közre.
Egy más területet hadd mondjak. A bányatörvény egyik szakaszának, 3. §-ának tervezett módosítása a kizárólagos állami tulajdonban álló, így forgalomképtelen felszín alatti vízkészlet által hordozott geotermikus energiával kapcsolatos rendelkezéseket nézve további és alapvetõ átgondolást igényel. A javaslat ilyen formában megítélésem szerint nem támogatható, tovább kell gondolni.
A koncessziót érintõ rendelkezések megfontolását is szükségesnek tartom, az állam tulajdonosi és közhatalmi minõségének kívánatos és szükséges elhatárolásából eredõ jogokra és kötelezettségekre, közhatalmi hatáskörökre tekintettel.
Egy másik területet hadd említsek: a tervezet 7. §-ának (2) bekezdésével érintett módosítás - szakjogi megközelítésben, a szakértõk szerint - helytelen és téves. Vízjogi engedély alapján de jure ugyanis nem ásványianyag-kitermelést, hanem vízi munkát végeznek, ami nem tartozik a bányatörvény hatálya alá. A jogalkotó például járulékfizetési kötelezettséget vagy egyéb szankciót nézve olyan tevékenységet akar érinteni, amely az általános szabályok szerint egyébként nem tartozik a bányatörvény hatálya alá, a kérdést más módon kell megközelíteni, mind kodifikációs, mind tartalmi szempontokból.
Fõleg a közfeladatot ellátó vízügyi szervezetekre nézve a nem bányászati célú, azaz nem kifejezetten gazdasági érdekbõl történõ ásványianyag-kitermelésre figyelemmel a javaslattal egyébként is nehezen lehetne egyetérteni.
Tisztelt Elnök Úr! A bányatörvény végrehajtásáról szóló '93-ban megjelent 115. számú kormányrendelet szerint a bányatavakra és azok partjára a vízügyi jogszabályok rendelkezései irányadók.
Jelezni kívánjuk még a tájrendezéssel kapcsolatban idézett végrehajtási rendelkezések egyértelmû meghatározását és más szempontokat is, így például a vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy mesterséges vízterek létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásban; ha a tevékenység e törvényben meghatározott ásványi nyersanyagot, illetve ásványi vagyont, gazdálkodást érint, a bányakapitányság szakhatóságként mûködik közre - jelzi egy másik jogi szabályozás.
Mindezek alapján tisztelettel kérem elnök urat, hogy ma ne zárja le e törvény általános vitáját, adja ki a parlament és elnök úr hatáskörénél fogva a környezetvédelmi és területfejlesztési bizottságnak, valamint az önkormányzati bizottságnak is megvitatásra, és adja meg a lehetõséget arra, hogy ha más módon nem, ezen bizottságok bizottsági módosító indítványként azoknak az ágazatoknak az érdekeit is juttassák érvényre az egyéni képviselõi indítvány által benyújtott törvénymódosítás keretei között, amelyek eddig nem hallatták szavukat. A mai lezárás ezeknek az ágazati és bizottsági szempontoknak a figyelembevétele nélkül történne meg, és nem lenne lehetõség egy komplex törvényi felülvizsgálatra.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)