SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem korlátozni magam és arra gondolni, hogy a részletes vita ezután következik. Összesen négy észrevételhez fûznék megjegyzést, ami viszont szükséges, hogy most elhangozzék.
Az elsõ: igazán nem kívántunk csapdát állítani képviselõtársaimmal Ferency képviselõ úrnak. Nem rajtunk múlott, belesétált ebbe a csapdába. Elnézést kérek, nem volt ez a szándékunk. Az történt ugyanis, hogy a 26. § (8) bekezdése, amit õ oly elszántsággal ostorozott, hogy mi az Alkotmánybíróság intézkedése vagy határozata ellenére még tovább szûkítettünk, mint az eredetileg volt, szóval, ezzel az történt, hogy a mi törvénymódosítási javaslatunkba a számítógép ördöge folytán nem a mi javaslatunk került beépítésre, hanem az, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített, tehát az eredeti passzus, szóról szóra ez került be. Ez tehát nem kerülhetett tovább szûkítésre, hiszen pontosan az van benn, amit az Alkotmánybíróság kiiktatott, amit mi módosító javaslattal módosítani kívántunk, de ami, mint mondtam, tévedésbõl sajnos, csak most ezután fog a parlament elé kerülni képviselõi önálló módosító indítvány formájában. Elnézést kérek Ferency képviselõtárstól, mert így õ egy fantommal hadakozott.
(21.30)
Ami a bányatelek-fektetés ügyét illeti, mármint hogy a bányatelek- fektetés megelõzi a környezetvédelmi engedélyt a mi elképzelésünk szerint: így igaz, képviselõtársaim. Csak a dolgot folyamatában kell látni. Hogy is történik itt, amíg egy bányászati kitermelés megindul? A mi elképzelésünk szerint elõször egy területet meg kell kutatni. Ez nem okoz semmiféle környezetvédelmi károsodást, különösen nem helyrehozhatatlan károsodást. Ha a kutatások eredményei azt valószínûsítik, hogy itt majdan érdemes bányászkodni, akkor egy adott területre bányatelket kell fektetni, hogy tudjuk, mire kérjük majd a környezetvédelmi hatástanulmányt - és ekkor még mindig nem indult semmiféle helyrehozhatatlan károsítás, nem indult sem termelés, sem feltárás. Ezt követi a bányatelekkel lefedett és kijelölt helyre a környezetvédelmi hatástanulmány elkészíttetése, illetve a környezetvédelmi engedély megkérése. S ha a környezetvédelmi hatóság, a kompetens hatóság a környezetvédelmi engedélyt megadta, akkor ennek a birtokában indulhat a bányászkodás, a bányászati feltárás, a bányászati kitermelés.
Ha nem ilyen sorrendet követünk, hanem mindjárt a legelejére a környezetvédelmi hatástanulmány, a környezetvédelmi engedély elkészítését tesszük, akkor - tisztelt képviselõtársaim - egyszerûen megfoghatatlan, hogy vajon milyen területre akarjuk elkészíttetni azt az egyébként nagyon idõigényes és rendkívül drága környezetvédelmi hatástanulmányt, amelyet meg kell tenni a bányászati kitermelés beindulása elõtt. A sorrend tehát nem megfordítható, mert egyébként ad abszurdum, elõször egész Magyarország területére is elkészíttethetnénk a környezetvédelmi hatástanulmányt, és csak ez után jelölhetnénk ki azt a zsebkendõnyi területet, ahol, mondjuk, bányászkodni akarunk.
Elhangzott - és ez lenne a harmadik mondanivalóm -, itt az történik, hogy bizonyos paragrafusok, bizonyos törvényhelyek megnyitásra kerülnek, és csak ahhoz lehet esetleg módosító indítványokat benyújtani. Kétségtelen, hogy van egy ilyen alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás, hogy csak a megnyitott paragrafushoz lehet egyértelmûen módosító indítványokat beterjeszteni, de ugyanez az alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás azt is mondja, hogy ha tartalmi összefüggés van a megnyitott paragrafus és a beadni szándékozó módosító indítvány között, akkor ezt meg lehet tenni. Tehát mivel itt a felsorolt szempontok és az általunk megnyitott paragrafusok legtöbbje között felfedezhetõ a tartalmi összefüggés, biztatom képviselõtársaimat, semmi ne tartsa õket vissza attól, hogy az itt szóban elmondott indítványaikat megfogalmazzák képviselõi módosító indítvány formájában, és majd a parlamentben vitatkozunk ezek helyességérõl vagy helytelenségérõl.
Negyedik és végül utolsó hozzáfûznivalóm a geotermikus energiahordozó ügyére vonatkozik. Nyilván errõl még sokat fogunk vitatkozni. Mi leszögeztük mindjárt az elsõ módosító indítványunkban, hogy geotermikus energián mi itt csak az energetikai célú kitermelést értjük. Tehát amit a mi módosító indítványunk mint geotermikus energiát magában foglal és tartalmaz, az a geotermikus energiának csak egy kisebb része, az, amit kifejezetten energetikai céllal termelünk ki. S ebbõl a szempontból, tisztelt képviselõtársaim, nem látom be, hogy ezt miért nem a bányászati törvénynek kell lefednie, ha mondjuk, a fosszilis energiahordozókat a bányászati törvény kezeli, ha a szénhidrogén alapú energiahordozókat a bányászati törvény kezeli, akkor a geotermikus alapú energiahordozókat vajon miért nem a bányászati törvény kellene hogy kezelje?
De mondom, önkorlátozásra intettem magam az elején, ehhez tartom magam. Az a sok minden egyéb észrevétel majd a részletes vita során nyilván megvitatásra kerül. Egyet azonban engedjenek meg, tisztelt képviselõtársaim: úgy gondolom, hogy sem a KTM-et, sem a környezetvédelemmel foglalkozó képviselõtársaimat senki soha nem akadályozta meg abban, hogy azt a sok észrevételt, amelyet most megtettek, amelyet hiányoltak az eddigi bányatörvénybõl, ne kezdeményezzék saját maguk, hogy azzal javítsák a bányatörvényt. Ebben senki nem lett megakadályozva. Most ne nekünk és elõterjesztõ képviselõtársaimnak vessék szemére, hogy nem olvastunk a maguk fejében, és mindazt, amit önök érvényesíteni, szükségesnek gondolnak, mi nem találtuk ki magunktól. Kérem, nyújtsák be módosító indítvány formájában ezeket a gondolatokat, és a vitát folytatjuk róla.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)