VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hasonlóan Barsiné Pataky Etelka képviselõ asszonyhoz, jómagam is az autópályadíjak ügyében szeretnék napirend elõtt szót kérni. Teszem ezt annál is inkább, mert az a helyzet, ami az autópályadíjak és általában az autópályák ügyében Magyarországon kialakult, teljesen kaotikus és anarchikus jelleget kezd ölteni. Az a helyzet állt ugyanis elõ, hogy bár a nyugati átlagjövedelmek kétszer-háromszor olyan magasak, mint Magyarországon, mégis sikerült elérnünk azt a helyzetet, hogy Európában Magyarországon fizetjük a legmagasabb autópályadíjat.
Kezdem elõször azokkal az autópályaügyekkel, ahol egyelõre még nem kell fizetni, bár a kormány tervei szerint nemsokára erre is sor kerül. Az egyik ilyen az M3-as ügye. A kormány ebben a kérdésben döntött: az építkezés folytatódik. Az építkezés Füzesabonyig terjedõ részének átadása 1998 júliusában lesz, tehát vélhetõen még ez a kormány fogja átadni, azonban a díjfizetés 1998 szeptemberétõl kezdõdik, vélhetõen már vagy más kormányzás alatt, vagy pedig más körülmények között.
Az M0-ás építése ellen sorban születnek a lakossági tiltakozások. Legutóbb Üröm, Pilisborosjenõ, Budakalász helyi lakossága tiltakozott az ellen a koncepció ellen, amit a kormány keresztül kíván erõszakolni.
Az M3-as korábbi megépítését folytatni kívánja a kormány, koncesszióba adással. A számítások szerint egy Budapest- Balatonszentgyörgy közötti szakaszért majd körülbelül 3500 forintot kellene a késõbbiekben fizetni.
Nézzük, mi van a fizetõs autópályákkal! Az M1-es autópályán 42 km- es szakaszt tehetünk meg potom 1000 forintért. Köztudott, hogy ebben az ügyben már egy bírósági ítélet is született: a bíróság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltûnõ értékkülönbsége alapján elmarasztalta az üzemeltetõ céget, és kötelezte arra, hogy visszafizessen ebbõl az autópályadíjból. Szeretnék itt arra emlékeztetni, hogy most azon az autópálya-szakaszon 21 forint/km az átlagos díj, de ez a Lébény-Hegyeshalom közötti szakaszon 60 forint/km- es díjnak felel meg. Nincs olyan ország Európában, ahol 18 forint/km fölötti díjról lehetne beszélni.
Az M5-ös útról már itt volt szó napirend elõtt, itt most 850 forintot kell fizetni. Itt egy 30 kilométernyi fél autópályát épített meg az üzemeltetõ cég. Ezért megkapta az autópályának azt a részét is, amit korábban a polgárok pénzébõl épített az állam, ez ennek az autópályának a háromnegyed részét teszi ki.
(9.50)
Decemberben már tiltakoztak a helyi lakosok és polgármesterek a 850 forintos tarifa ellen. Ekkor ez nem vezetett eredményre, sõt úgy tûnik, a kormány az üzemeltetõk mellett kíván fellépni, hiszen a rendõrség kvázi megpróbálja átterelni az 50-es útról az autópályára a forgalmat.
Nem egészen világos számunkra az sem, hogy történt-e állami garanciavállalás ebben az ügyben, hiszen arról volt szó, hogy amennyiben az üzemeltetõnek vesztesége keletkezik, ezt a magyar állam meg fogja finanszírozni. Ezt késõbb cáfolta a minisztérium, és azt mondta, hogy csak egy 9 milliárdos hitelhez lehet majd jutni az Útalapból az üzemeltetõnek.
Szeretném ellátni képviselõtársaimat néhány információval autópályadíj ügyben. Európában általában matricás és fizetõs díjtételek váltják egymást. Csak a tételeket szeretném említeni. Svájcban egy évben 40 svájci frankba kerül az autópályadíj-matrica, ezért egész éven át lehet az egész ország területén autózni. Ez körülbelül 4700 forintnak felel meg. Nos, mint hallhattuk, ezért a magyar polgár legfeljebb négyszer mehet végig a Gyõr-Hegyeshalom közötti szakaszon. Spanyolországban - amely hasonlóan szintén részben koncessziós alapon épített autópályákat - egy Madrid-Adanero közötti 70 kilométeres szakaszért magyar pénzre átszámítva körülbelül 880 forintot kell fizetni. Csehországban - hogy nézzünk körül a szomszédoknál is - egész évre 400 cseh korona az autópályadíj; ez 2400 forintnak felel meg. Ebbõl szintén két alkalommal lehetne Gyõr- Hegyeshalom között közlekedni. S akkor nem beszéltem még Horvátországról, Olaszországról, Ausztriáról, ahol szintén jóval alacsonyabb tételekkel számolnak, mint nálunk.
Feltehetnénk persze a kérdést, hogy Ausztriában, ahol szerpentineket, alagutakat kellett építeni jóval nehezebb terepviszonyok között, vajon miért lehet olcsóbb az autópályadíj, amikor - mondjuk - a Gyõr-Hegyeshalom vagy a Budapest-Kecskemét közötti szakaszon ilyen terepviszonyok között alagutak vagy szerpentinek megépítésére nem igazán került sor.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt tehát arra kéri a kormányt, vizsgálja felül eddigi koncepcióját autópályadíj-tarifa ügyben, törekedjen arra, hogy az állam a továbbiakban se vonuljon ki az útépítés közfeladata alól, törekedjen arra, hogy bevezetésre kerüljön Magyarországon a matricás rendszer, vagy a két rendszer valamilyen kombinációjára, és ragaszkodnánk ahhoz is, hogy - Európa fejlett országaihoz hasonlóan - az autózás költségeibõl legalább 30 százalék az adókból térüljön vissza autópálya-építésekre. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)