CSÉPE BÉLA (KDNP): Tisztelt Államtitkár Asszony! A Magyar Energia Hivatal hatásköre saját meghatározásában is egyebek között a villamosenergia-szolgáltatás szabályozására és e tevékenységet folytató társaságok felügyeletére terjed ki. Tevékenységével biztosítja a költségek csökkentésére irányuló kényszert. A hivatal köztisztviselõihez méltó feladatok ezek.
Mindebbõl annak kellene következnie, hogy a MEH munkatársai nem vesznek részt az általuk szabályozott társaságok vezetõ testületeiben. Ezzel szemben a MEH fõigazgatója, igazgatói és vezetõ munkatársai szinte megszállták a villamosenergia-ipari társaságok felügyelõbizottságait. Egy kivételével valamennyiben jelen vannak, többen - köztük a fõigazgató - kettõben is, tudomásunk szerint. Köztudomású, hogy a felügyelõbizottságnak a tulajdonosi érdekeket kell képviselnie.
E kiváló szakemberek köztisztviselõként az országos közérdeket, az állam érdekeit, felügyelõbizottsági tagokként a privatizált társaságok külföldi magántulajdonosainak érdekeit képviselik - a közérdeket állami fizetésért, a külföldi magánérdeket tiszteletdíjért; nem tudjuk, hogy melyik a kifizetõdõbb. Azt azonban ma már tudjuk, hogy melyik érdeket sikerült a januári áremeléseknél jobban érvényesíteni. Ezek a számok ugyanis a megjelent rendeletbõl megismerhetõk. A privatizált áramszolgáltatók 41 százalékos, a privatizált erõmûvek 27 százalékos, a hazai állami tulajdonban maradt erõmûvek 3 százalékos áremelésben részesültek.
(13.40)
Az állami tulajdonú paksi atomerõmûben csökkentették a villamos energia termelõi árát.
Ezeken a problémákon alapulva kérdéseink:
Jól van-e ez így? Hogyan tudják e köztisztviselõ felügyelõbizottsági tagok... (Az elnök a csengõ megkocogtatásával figyelmeztet az idõ leteltére.)... a két ellentétes érdeket egyaránt képviselni? Valamint nem összeférhetetlenek-e ezek az érdekérvényesítõ szerepek?
Várom államtitkár asszony válaszát.