Csiha Judit Tartalom Elõzõ Következõ

DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõ Úr! Tisztelt Ház! Nem elõször kerül ez a kérdés a parlament elé. Emlékeztetni szeretnék akár az ezzel kapcsolatos vitanapra, vagy a privatizáció lebonyolítása óta eltelt idõben a napirend elõtti felszólalások, azonnali kérdések, interpellációk, kérdések sorára. Ez helyes is, hiszen ez egy fontos kérdés. A képviselõ úr által megfogalmazott hat kérdésre szeretnék válaszolni. Ebben talán benne foglaltatik az egész kérdéskörrõl kialakított álláspontom is.

A villamosenergia-ipari társaság privatizációjáról szóló '94-ben elfogadott kormányhatározat egy kétütemû privatizációt irányzott elõ, amelynek elsõ fázisában kisebbséget értékesítünk, és második fázisában opciós joggal biztosítottan kerülnek az új tulajdonosok egyszerû többségbe. Ez indokolja az úgynevezett menedzsmentjogok átadását, ami nem a teljes körû irányítást jelenti, hanem a többségi jogokhoz fûzõdõ irányítási jogosítványt. Ez valamelyest kevesebb a teljességnél.

Ennek az volt a magyarázata, hogy végsõ célként a stratégiai befektetõk kerüljenek tulajdonosi pozícióba azoknak a fejlesztéseknek a megvalósítása érdekében, amire a forrást õk fogják biztosítani.

A második kérdésre: ki fog itt erõmûvet építeni, és ki és hogyan garantálja a törvényben elõírt ellátási kötelezettséget, ha a piacról az MVM kiszorul, erre azt tudom válaszolni, hogy önök elõtt van a kormány jóváhagyásával elkészített program, ami az erõmû-építési elképzeléseket tartalmazza 2001-ig, illetõleg 2010-ig. Az új tulajdonosok és a befektetõk kezdeményezésére több helyen is elõrehaladott stádiumban van az erõmûépítés engedélyezése, közöttük éppen az ön által is említett egyik vállalatnál, a bükkábrányi erõmûnél.

(15.20)

Ezen túl építési engedéllyel rendelkezik a bakonyi, a kazincbarcikai erõmû, az újpesti, a debreceni, az algyõi, az inkei, a litéri, a sajószögedi, a csepeli erõmû bõvítése. Ez összesen mintegy ezer megawatt bõvítést jelent, amire a befektetõi szándékok ilyen elõrehaladott megvalósítási stádiumban vannak.

A harmadik: miért kellett a lakosságot túlterhelve árat emelni, ha annak haszna nem a hazai rendszer fejlesztését, hanem a tõkekivitelt szolgálja?

Az áremelés konstrukciója és annak kötelezettsége ugyancsak egy 1994-ben elfogadott törvényi elõíráson alapul, mely szerint az áraknak fedezniük kell az indokolt költségeket, és fedezetet kell nyújtaniuk a hosszú távú fejlesztéshez szükséges nyereségre is. A '97. január elsejével hatályba lépett árak ennek megfelelõen kerültek megállapításra, melynek lakossági tehercsökkentõ technikái részben kidolgozottak, részben kidolgozás alatt állnak. Egy mindenképpen január elsejével hatást gyakorol erre, amikor is a magyar állam átmenetileg lemondott a kizárólagos tulajdonában lévõ társaságok esetében az ilyen típusú nyereségrõl.

"Hogyan valósul meg a törvényben elõírt legkisebb költségû villamosenergia-szolgáltatás, ha a külföldi tulajdonosok monopolhelyzetbe kerültek, s az áremelést õk diktálják?" Nyilvánvalóan félreértésen alapul ez a kérdés, hiszen monopolhelyzete egyedül az MVM- nek van. Hiszen megint csak a törvény írja elõ, hogy a termelt villamos energiát senki másnak nem adhatják el, csak az MVM-nek, az áremelés pedig az illetékes ágazat, a tárca, a miniszter hatáskörébe tartozik. Ezzel a kötelezettséggel, ennek tudomásulvételével vásárolták meg a befektetõk a vállalatokat.

Milyen érdekeket szolgál valójában a villamosenergia-ipar privatizációja? - hangzik a következõ kérdés.

Én úgy gondolom, hogy az ország és gazdasága érdekeit szolgálja, az ország érdekeinek megfelel, hiszen létrehoz egy piacgazdasági szabályozásnak megfelelõ új tulajdonosi struktúrát, megnyitotta az utat a hatékonyságnövelési irányítási módszerek és a fejlett technika beáramlása elõtt, friss tõkét biztosít az infrastrukturális fejlesztéseknek, s nem elhanyagolható módon a bevételekkel hozzájárult a költségvetési egyensúly helyreállításához. (Folyamatos zaj.)

Felismerte-e végre a kormány, hogy ezt a fajta kiárusító privatizációt azonnal abba kell hagyni? - szól az utolsó kérdés. Ezzel kapcsolatosan hadd utaljak csak arra az éppen most folyó, reggel kezdõdött tanácskozásra, ahol négyszáz, a villamosenergia-iparban járatos szakember, tudós, érdekképviseleti szervezet vezetõje, képviselõje éppen arról tanácskozik, hogy az elõre elhatározott menetben és módon, hogyan történjen az MVM privatizációja.

Ezen állásfoglalás figyelembevételével kerül majd a kormány elé a koncepció... (Zaj. - Az elnök a csengõt megkocogtatva jelzi az idõ leteltét.).., amiben a döntést nyilvánvalóan a képviselõ urak is tudni fogják. Köszönöm, és kérem a válasz elfogadását. (Taps a bal oldalon.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage