AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói elszámolás során tett, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználására vonatkozó rendelkezõ nyilatkozatokkal kapcsolatosan el kell ismernem, valóban fennáll az esetleges visszaélések lehetõsége. Ennek egyik lehetséges módozatára hívta fel frakcióvezetõ úr a figyelmet. Ezt a valóban konstruktív figyelmeztetést megköszönöm.
Az ilyen típusú visszaélés teljes körû és abszolút érvényû kiküszöbölése csak olyan módon volna biztosítható, ha rendelkezõ nyilatkozatot kizárólag adóbevallás benyújtása útján lehetne tenni. Ez az elképzelés az elõkészítõ mûhelymunka során felvetõdött, azonban ez ellen szól az a tény, hogy több mint egymillió személy adóbevallás helyett a munkáltatójával számoltatja el a személyi jövedelemadóját. Arra tekintettel, hogy alapvetõ érdek a minél szélesebb körû és egyszerûen lebonyolítható rendelkezõ eljárás kialakítása, a '96. évi CXXVI. törvény lehetõvé tette a munkáltatónak átadott borítékban tett rendelkezõ nyilatkozatot is. Természetesen amennyiben az adófizetõ úgy dönt, hogy õ akkor tudja biztonságban a borítékját, ha nem a munkáltatójánál bonyolítja le az adóbevallást, akkor megteheti, hogy önállóan adóbevallást tesz, de ez nyilván nem oldja meg önmagában rendszerszerûen a problémát, legfeljebb egyes állampolgárok számára.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a lehetséges visszaélések megakadályozása elemi társadalmi érdek. Ezért a közeli napokban a rendelkezõ nyilatkozatok munkáltatói kezelésérõl pénzügyminiszteri irányelvet kívánunk kiadni. Ez az irányelv, figyelemmel az adott törvényi keretekre, többek között kiegészítené a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettségét a rendelkezõ nyilatkozatot tevõkre vonatkozó kísérõjegyzékkel, továbbá kialakítaná a rendelkezõ nyilatkozat átvételi rendjét. Az irányelv szerint konkrétan a nyilatkozat átvételének az adófizetõ aláírását is tartalmazó, a munkáltatónál megõrzendõ írásos nyoma kell hogy legyen. Így az adóhatóság szúrópróbaszerûen egyrészt utólag is ellenõrizheti a munkáltató által átadott nyilatkozatokat, amennyiben megkeresheti a boríték adatai szerinti személyt, hogy tett-e rendelkezõ nyilatkozatot. Másrészt az adott munkahelyen zajló ellenõrzés során vizsgálhatja a rendelkezõ nyilatkozatok átvételének dokumentációját és ennek valódiságát. Amennyiben a feltételezett manipulációt mégis elköveti, úgy az okirat-hamisításnak és valótlan adatközlésnek minõsül a munkáltató részérõl, aminek súlyos szankciói vannak.
Tisztelt Ház! A röviden egyszázalékos törvénynek ebben az évben a premierjét tartjuk - ez nyilvánvalóan tanulóév. Finoman fogalmazva, nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy ezt a teljesen új intézményt jövõre is változatlan formában fogjuk mûködtetni. Az idei tapasztalatok, a várhatóan felmerülõ lebonyolítási, értelmezési és egyéb nehézségek alapján valószínûnek látszik, hogy legkésõbb õsszel a tisztelt Háznak valamilyen formában újból foglalkoznia kell a személyi jövedelemadó közcélú felhasználására vonatkozó törvénnyel.
Befejezésképpen még egyszer szeretném megköszönni a figyelemfelhívást. Természetesen tudom, hogy amit mi most ismertettünk, nem tudja a problémát teljes mértékben rendezni, de remélhetõleg mint gyors intézkedés, lényegesen enyhíteni tudja. Valóban megnyugtató, tartós rendezés nyilván az újbóli törvénykezés keretében valósítható meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldali padsorokban.)