DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Egyszerûen azért szeretnék szót kérni nagyon röviden is, mert olyan szépen beszéltek az elõttem szólók errõl a valóban nemes témáról. Azt hiszem, hangjukban mind a magyar épített kultúra valóban jeles alkotásai és - hadd tegyem hozzá - a magyar mûemlékvédelem eddig mutatott teljesítménye iránt is megmutatkozik egy tisztelet. Mint hosszú ideig gyakorló idegenvezetõ, járva ezt az országot, sok-sok külföldinek megmutatva az építészeti szépségeinket, el kell mondjam, hogy mindig tiszteletet vívott ki mindkettõ, az épített kultúra és a megõrzésükre való törekvés is a külföldi vendégekbõl.
(21.10)
Azt hiszem, hogy különösen Hegyi Gyula gondolatát szeretném felerõsíteni, nevezetesen pedig mindazt, amit a XX. századi épített kultúra és 12 épületében ugyan kevesebb helyet elfoglalóan, de mégis szereplõen a technikai és ipartörténeti emlékek védelmének fontosságáról is szólt.
Azt hiszem, hogy ehelyütt nagy tisztelettel kérhetjük a Mûemlékvédelmi Hivatal ma itt jelen lévõ embereit is, hogy minden törvény nélkül önállóan is csinálhatjuk azt a listát, amelyik kiszélesíti és azt, amire büszkének kell lennünk, - mert lehetünk, van ilyen szép számmal, Hegyi Gyula felsorolásán túl is -, amit igyekszik megörökíteni a jövõnek. Azért is érzem, hogy erre nagy szükség van, hiszen alig három év - ki hogy számítja - választ el bennünket a XX. század végétõl 1997 februárja elején, azt hiszem, hogy nekünk, akik reményeink szerint átlépünk a XXI. századba, már ilyen módon is gondolkodnunk kell az elõttünk eltelt századról. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)