DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Miniszter úr szavai és a Hegyi Gyula által elmondottak késztetnek arra, hogy immár sokadszor megszólaljak ma este. Miniszter úr arra kért bennünket, hogy javaslatainkkal segítsük a törvény megvalósulását. Hegyi Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a XX. században számos olyan megõrzésre méltó emlék van, amely századunk jellegét fogja megmutatni a késõbbi koroknak; és igazi budapesti patriótaként fel is sorolta azokat a budapesti épületeket. Én vidéki ember vagyok, hadd soroljak fel legalább két olyan dolgot, amit a vidéki Magyarországról meg kellene menteni.
Mindannyian tudják azt, hogy a vasút átszervezésével és átépítésével, a vasúti közlekedés felgyorsulásával halálra vannak ítélve a vasúti õrházak. Egy részüket már szétverték, már nincsenek meg, mégis jó lenne, ha ezekbõl valamit megmentenénk az utókor számára, hogy tudják azt, hogy a XIX. vagy a XX. században milyen volt egy vasúti õrház.
A másik, amit oktatásügyi emberként mondanom kell: már az elmúlt idõszakban is halálra voltak ítélve a tanyasi iskolák. Klebelsberg százszámra építtette Magyarországon a tanyasi iskolákat, ezek ma már tulajdonképpen ebek harmincadján vannak. Nagyon helyes és nagyon fontos lenne, ha legalább néhányat ezekbõl is megõriznénk, hogy az utókor tudja azt, hogy mi épült a két háború közötti Magyarországon vagy az I. világháború elõtti Magyarországon, és hol tanultak a falusi, a vidéki, a tanyasi kisdiákok. Köszönöm szépen. (Taps.)