CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kamarákra vonatkozó törvény megalkotásával 1994-ben a parlament komoly lépést tett nemcsak a jogalkotást illetõen, hanem a gazdasági életre gyakorolt pozitív hatás lehetõségét illetõen is. Mivel ez eddig még nem tudott eléggé megvalósulni, országos ügyként vetjük fel most az év elején, hogy ebben az évben az eddigieknél jóval nagyobb mértékben megtörténhessen ez. A magyar kereskedelmi és iparkamarák megalakulásukat, majd szervezeti építkezésüket követõen ebben az évben áttörést kell hogy elérjenek a kamarai törvényben meghatározott köztestületi feladataik átvételében.
Támogatjuk a kamarák törekvését, hogy elõsegítsék a társadalmi közteherviselés elõnyösebb forrásainak kialakulását a gazdaság szempontjából, hogy gazdasági fejlõdésünk érdekében mind szélesebb körû befolyást szerezzenek a gazdaságból elvont adók felhasználásában, mind a költségvetés, mind az elkülönített alapok területén. Támogatjuk a kamarák részvételi lehetõségének megteremtését a társadalombiztosítási önkormányzatokban. Szorgalmazzuk, hogy az elkülönített források mind nagyobb része kerüljön a decentralizált fejlesztési alapokba.
Támogatjuk, hogy a tárcáknál, önkormányzatoknál, kuratóriumoknál olyan tanácsadó testületek jöjjenek létre, melyekben a kamarák is részt vesznek. Üdvözöljük a kamarák már meghirdetett törekvését, hogy a hazai termékek prioritást kapjanak, nem sértve ezzel az európai integrációs törekvéseket. Támogatjuk a kamarák azon törekvését, hogy bõvítsék azoknak a célzott alapoknak a körét és forrásait, melyek segíthetik a helyi gazdálkodók innovációs tevékenységét, kereskedelmi fejlesztését, piacra jutásukat. A kamarák segítségével is meg kell valósítani, hogy a szakképzés és a felsõoktatás szerkezete jobban igazodjék a gazdaság igényeihez.
Támogatjuk, hogy a kamarák útján a gazdálkodók szervezetten kapcsolódjanak be az állam által meghirdetett regionális fejlesztési programokba, közmunkák kivitelezésébe. A szubszidiaritás elve alapján törvényi úton is elõ kell mozdítani, hogy mindazok a közigazgatási feladatok, melyek a gazdálkodók szempontjából elõnyösebben végezhetõk gazdasági önkormányzatok szintjén, végül is a gazdasági kamarákhoz kerüljenek.
Végül fel kell vetnem, hogy helyes lenne, ha az Érdekegyeztetõ Tanács munkaadói oldalán az érdekképviseletek és a közjogi gazdasági kamarák minél hamarabb együtt vennének részt.
A felsoroltakból következik, hogy a gazdaság elõmenetele, a társadalom közérzetének javítása, végsõ soron a lakosság életszínvonalának emelése érdekében is a kamaráknak az idén áttörést kell elérni munkájukban, lehetõségeikben. Felszólítjuk a parlamentet, hogy ezt a törvényhozás szintjén mindenképpen mozdítsuk elõ. Ennek az évnek a jogalkotásában mindenképpen prioritást javasolunk azoknak a törvényeknek, melyek közvetve vagy közvetlenül elõ tudják mozdítani a gazdaság fejlõdését.
Én a politikai küzdelmek közepette, a választások közeledtével is ebben látom ennek az évnek a legfõbb feladatát. Ebbõl lehet majd egyensúlyt javítani, közpénzeket gyarapítani, megkezdeni e parlamenti ciklus legnagyobb problémájának, a szegénységnek a felszámolását is.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)