DR. MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Mint többen utaltak rá, valóban tegnap én magam kértem a külügyminiszter urat arra, hogy a bizonyítványügyben, sõt nemcsak a bizonyítványügyben, hanem a honfoglalási emlékmûvek lebontatására irányuló szlovákiai hatósági akciók ügyében is határozottan lépjen föl, és ezzel egyet is értett a külügyminiszter úr, erre ígéretet is tett.
Újra le szeretném szögezni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége a szlovákiai bizonyítványügyet a kisebbségi nyelvhasználat elfogadhatatlan korlátozásának tartja. Örültem annak, hogy tegnap itt egyetértés bontakozott ki abban, hogy a politikusoknak a megoldást kell keresniük és ezért az alapszerzõdés boncolgatására nem is került sor. Azt nem is érdemes boncolgatni, hiszen az alapszerzõdésrõl megállapítást nyert, hogy ez az egyetlen olyan hatályos jogi dokumentum, amelyre alapozva nemcsak politikai, hanem jogi alappal is lehet hivatkozni. Hiszen tudjuk nagyon jól, hogy a nyelvi chartához Szlovákia nem csatlakozott, a kisebbségvédelmi keretegyezmény pedig még nem lépett hatályba, mert hiányzik a szükséges számú ratifikáció.
Amit a szlovák hatóságok tesznek a bizonyítványok és az emlékmûvek lebontatása ügyében, az feketén fehéren az alapszerzõdésbe ütközik, ezért nekünk jogunk van tiltakozni, tiltakoznunk kell. Másrészt pedig szorgalmaznunk kell, hogy a magyar-szlovák vegyesbizottság - amely remélhetõleg megalakul a közeljövõben - napirendjére ezt a kérdést vegyék föl.
Harmadrészt pedig, ha rövid határidõn belül nem születik javulás ezen a területen, nem áll elõ javulás, akkor pedig mindazon nemzetközi fórumok és országok segítségét kell kérni, amelyek annak idején szorgalmazták és támogatták az alapszerzõdések megkötését.
A Bene-dekrétumokról pedig annyit szeretnék elmondani: valóban sajnálatos, hogy nem sikerült elérni az eltörlésüket, de sajnos ezt a németek sem tudták elérni a csehekkel szemben. Én úgy gondolom, erre a szándék megvolt és megvan magyar részrõl, viszont ezzel a szándékkal találkoznia kell a másik fél szándékának is. (Taps.)