BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy a régi lemez forog újra Bõs-Nagymaros ügyében, és Eörsi Mátyás nem vette észre azt, hogy az elhangzott szavak igazságtartalommal nem bírtak. Õszinte szó nem hangzott el a kormány részérõl Bõs-Nagymaros ügyében, bár sokat beszéltünk a dologról. Ugyanakkor Horn Gyula az ellenzéket vádolta tegnap hazugsággal.
Én nagyon reméltem egyébként, amikor felszólalásának elõkelõ helyén Bõs-Nagymarosról szólt, hogy végre õszintén színt vall a miniszterelnök, és elmondja a parlamentnek: "Igen, tisztelt parlament, én, személy szerint Horn Gyula hibáztam az 1980-as években, amikor támogattam ezt az országra hátrányos építkezést."
Horn Gyula egy szót sem szólt arról, hogy '88-ban mint miniszterhelyettes õ mentette meg a magyar parlamentben a vízlépcsõt, õ szólalt fel, és kérte a parlament támogatását. Ha ez nem történik meg, akkor ne csodálkozzanak kormánypárti képviselõtársaim, hogyha az ellenzék és nemcsak az ellenzékrõl van szó, hanem az ország lakossága, nem hiszi el azt sem, amit kérdeznek! Az a helyzet, hogy ha egy miniszterelnök ezt nem meri megtenni, és várja, hogy elhiggyék a szavait, akkor az pusztába kiáltott szó és senki nem fogja elhinni.
Az SZDSZ részérõl valóban elhangzottak bátortalan kijelentések, hogy õk ellenzik a vízlépcsõ-tárgyalásokat, de keményen egyetlen szó sem hangzott el még ma sem arra a kérdésre, hogy tényleg folynak-e titkos tárgyalások a szlovákokkal, és mi lesz. Ha ezt nem teszik meg, akkor az õ szavaik ugyanolyanok, mint a miniszterelnök úré: nem hiszi el senki, mi sem tudjuk elhinni.
Kérem, nyilatkozzanak: folynak-e titkos tárgyalások... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idõ leteltét.) ...és be akarják-e tartani a most is hatályban lévõ országgyûlési határozatokat. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)