GYÕR SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Miniszter Úr!
A most elõttünk levõ törvényjavaslat lényeges elõrelépést jelent a hatályos szabályozáshoz képest. Az elmúlt hat év tapasztalatait, a nemzetközi gyakorlatot és ajánlásokat is figyelembe veszi a tárgyalt tervezet. Az elõrelépést jelzi, hogy kormányrendeleti szintû szabályozást törvényi szintû szabályozás vált fel; ez a törvényjavaslat lényegesen tágabb, mint az érvényben levõ; részletesebben határozza meg a polgári szolgálatot teljesítõk jogait és kötelezettségeit, az õket megilletõ juttatásokat, a foglalkoztató szervezetek körét, a nyilvántartásba-vételi eljárást, valamint a szolgálat körében ellátható tevékenységet.
Csak címszavakban mondtam el azt, ami a törvényjavaslatban benne van, hisz miniszter úr az expozéjában és az elõttem megszólalt Mécs Imre úr, a honvédelmi bizottság elnöke lényegében ezeket az elõnyöket már mind ecsetelte; feleslegesnek tartanám még egyszer ezt mind megismételni.
Fontos kiemelni a javaslatból azt a rendelkezést, amely a polgári szolgálat teljesítésének komolyságát védi. Nagyobb fegyelmi jogkört biztosít a foglalkoztatónak és a munkaügyi központoknak, valamint a polgári szolgálat teljesítési helyének, és a tevékenységi kör pontos meghatározásával a nem kívánt félreértéseket is kiküszöböli. Egyértelmûbbé válik a katonai szolgálat és a polgári szolgálat közötti megkülönböztetés azzal a szabállyal, amely a szolgálatnak egészségügyi okból történõ elhalasztása, illetve félbeszakítása idejének lejártát követõen nem a katonai szolgálatra, hanem a polgári szolgálatra való alkalmasságot tartja szem elõtt.
Úgy vélem, a fegyelmi helyzet javulását eredményezi az új fegyelmi büntetés is, a polgári szolgálat meghosszabbítása - mert a katonai fegyveres szolgálatra behívott sorkatonai szolgálat idõtartamának másfélszerese bizony enélkül is hosszúnak tûnik.
Egyébként a törvényjavaslat rendkívül humánusan, a törvények maximális betartásával, a munka törvénykönyvének szellemében rendeli a fegyelmi eljárásokat lefolytatni. A javaslatban szereplõ, a honvédelmi törvényt módosító rendelkezés, miszerint a polgári szolgálat engedélyezését a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal hatáskörébe utalja, növeli a jogbiztonságot.
Természetesnek találom, hogy a polgári szolgálatot teljesíteni kívánó állampolgároknak meg kell ismerniük jogaikat és kötelességeiket. Éppen ezért erénye a javaslatnak, hogy a polgári szolgálatot teljesítõk oktatáson vesznek részt, ami állami feladat, és ez a szolgálatba is beszámít. Ez természetesen nem tábori jellegû, hanem szintén a szolgálat teljesítéséhez hasonló, amit a törvényben kellene leírni, nemcsak a részletes indokolásban.
Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! Úgy hiszem, nem szerencsés a polgári szolgálatról szóló törvényt és a kiképzési problémákat egymással szembeállítani, még inkább mindig azt keresni, hogy mit miért nem lehet megvalósítani.
A T/3524. számú törvényjavaslat elõkészítése során a Munkaügyi Minisztérium példaszerû kapcsolatot alakított ki civil szervezetekkel, így például a Alba Körrel is. Ezen szervezetek alapvetõen jónak tartják a törvényjavaslatot.
Mint a bevezetõmben említettem, a lényeges elõrelépést jelentõ törvényjavaslat az Európai Unió tagországaiban elfogadott normáknak megfelelõ, ezért e tekintetben pozitív módon befolyásolhatja csatlakozási lehetõségeinket. Az a véleményem, hogy bizonyos finomításokkal, a módosító javaslatok elbírálása után a törvény szellemiségére való tekintettel elfogadását támogatni tudom, és erre kérem képviselõtársaimat is. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)