DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! Államtitkár úr említette, hogy a 3569. számon elõttünk fekvõ törvényjavaslat az államigazgatási eljárásról szól. Felmerül, hogy miért olyan fontos ennek a törvénynek a megváltoztatása, hiszen elsõ ránézésre egy rövid törvényjavaslatról van szó, mégpedig úgy néz ki, hogy az állampolgároktól eléggé távol álló ügyrõl; holott ez csak a látszat.
Miért fontos tulajdonképpen ennek a törvénynek a megalkotása, és miért érezzük úgy, hogy meg kell alkotnunk ezt a törvényt? Milyen célokat próbál megvalósítani ez a törvénytervezet és milyen eszközökkel szeretné ezt megvalósítani? Miért fontos ennek a törvénynek a megalkotása?
Minden állampolgár vagy ilyen, vagy olyan formában találkozott a problémával: beadvánnyal élt valamilyen közigazgatási, államigazgatási szervnél, és arra nem kapott idõben határozott választ, nem jártak el az ügyében - szokta az állampolgár mondani. Tehát ezért az állampolgárok jelentõs részét közvetlenül érinti ez a törvénytervezet, az õ érdekükben, az õ pozícióinak az erõsítése érdekében kell megszületnie ennek a törvénynek.
Miért kell megcsinálnunk ezt a törvényt másodszor? Az Alkotmánybíróság határozata kötelezi arra a parlamentet, hogy igenis meg kell csinálnunk, meg kell alkotnunk ezt a törvénytervezetet, hiszen meg kell adni azokat a jogosítványokat az állampolgároknak, hogy ezekben az ügyekben felléphessenek a saját érdekükben.
Milyen célokat szeretne a törvénytervezet megvalósítani? Milyen célok érdekében kívánjuk módosítani az államigazgatási eljárásról szóló törvényt? Kettõs célt szeretnénk ezzel elérni. Elõször az ügyfelek számára - mint említettem - hatékony jogi eszközt biztosít a közigazgatási szervek határozati kötelezettségének mulasztása esetére. Tehát az állampolgár fel tud lépni a közigazgatással, az államigazgatással szemben, ha õk halasztanak, határidõt, érdemi ügyintézést mulasztanak. A második cél, hogy megfelelõ kényszerítõ eszközök álljanak rendelkezésre ennek kikényszerítésére, szankciók, hátrányok alkalmazására nyíljon lehetõség a mulasztóval szemben.
Milyen eszközökkel szeretné ez a törvény megvalósítani ezt a célt? Ha az államigazgatási vagy közigazgatási szerv kötelezettségének nem tesz eleget, erre - kérelemre - a felettes szerve utasíthatja õt. Amennyiben nyolc napon belül nem hoz érdemi határozatot, akkor a felettes szerv elvonhatja tõle az ügyet, és más szervet jelölhet ki, vagy saját hatáskörében intézheti az ügyet. Abban az esetben, ha a felettes szerv az ügyben elsõ fokon jár el, akkor vagy a mulasztóval azonos hatáskörû közigazgatási szervet jelöl ki azzal egyetértésben, vagy elsõ fokon saját maga jár el ebben az ügyben. Önkormányzati hatósági ügyekben a képviselõ-testületet utasíthatja, hogy harminc napon belül, vagy a legközelebbi testületi ülésen foglalkozzon a kérdéssel, és érdemben döntsön, hozzon határozatot.
A szankcionálás kérdése egyrészt lehetõvé teszi, hogy a felettes szerv az eljárás költségeit a mulasztóval szemben elszámolhassa, a mulasztót terhelje az a kötelesség, hogy az eljárás tényleges költségeit kénytelen legyen megtéríteni, tehát ne legyen érdeke neki a határozatot nem meghozni, hiszen a költségek így is, úgy is õt fogják terhelni.
(11.40)
Másrészt pedig nagyon fontos, hogy a mulasztót a határidõk be nem tartása esetén kötelezni lehet arra, hogy eljárjon az ügyben, és az állampolgár ne kerülhessen kiszolgáltatott helyzetbe, az állampolgár ügyében igenis megfelelõ idõben döntést hozzanak, és az állampolgár ez ellen megfelelõ idõben jogorvoslattal is élhessen. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk - én is és a Szabad Demokraták Szövetsége is -, hogy ezt a törvényt megtárgyaljuk, meghozzuk. Úgy látom, hogy igazából módosításokra sincs szükség, rövid törvénytervezetrõl és egy nagyon fontos törvénytervezetrõl van szó. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)