AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõ Úr! Mindenekelõtt szeretném egyértelmûvé tenni, hogy itt nem az MBFB konszolidálásáról van szó, hanem arról, hogy a bankok minõsített nagyon rossz követeléseinek egy bizonyos csoportja került az MBFB-hez. 1995 elejétõl pontosabban azok a követelések jutottak adásvétel útján hozzá, melyek az 1992-es hitelkonszolidáció során kivásárlásra kerültek a bankoktól, s melyek 1994 végén még fennálltak a vevõk törlesztése, a követelések eladása, illetve az MBFB Rt.-be történt apportálást követõen.
Az MBFB Rt.-nek történt eladást még nem lehet véglegesen értékelni. Képviselõ úr helyesen tudja, hogy az rt.-nek joga van az 1996. december 31-én még fennálló követeléseket leírni. A leírás azonban pusztán könyveléstechnikai kérdés, ami azt jelenti, hogy azokat a követeléseket, amelyek várhatóan nem érvényesíthetõk, kivezetik az eszközök közül. Ez azonban nem jár azzal, hogy a követeléseket már nem is tartják nyilván, mivel azokat továbbra is kimutatják a nullás állományban, azaz egyfajta technikai számlán, és a továbbiakban is megkísérlik behajtani.
Ami azonban a költségvetés számára fontos és a kérdés lényegét jelenti, az az, hogy a leírással az MBFB Rt. bevételbõl történõ elszámolási kötelezettsége nem szûnik meg, az ugyanis mindaddig fennáll, amíg a követelésekbõl bármiféle bevétel keletkezik. A követelések érvényesítésébõl származó bevételen az elismerhetõ költségek levonása után a bank és a költségvetés 35-65 százalék arányban osztozik, így az MBFB Rt. részére eladott követelésbõl 1995- ben és 1996-ban a költségvetésbe 959 millió forint folyt be, a banknál pedig 516 millió forint maradt. A követelések leírhatóságának vizsgálata egyébként jelenleg folyik, ami nem csekély munka, mivel mintegy kétezer darab követelést kell egyenként elemezni ahhoz, hogy eldönthetõ legyen, melyik az a követelés, melybõl várhatóan már nem származik bevétel.
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.