DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Elõrebocsátva, hogy a jogos bírálatokkal és kritikákkal kapcsolatosan semmilyen kifogás nem támasztható, mégis kell hogy beszéljünk egy-két percet arról, milyen hatása van annak, amikor utóbb megalapozatlannak minõsült híresztelések kapnak lábra, vagy ilyen kritikák fogalmazódnak meg, akár a parlamentben is, de másutt is.
Négy kérdéskörre lehet ezt szeletelni - lehet, hogy többre is -, én igyekeztem csokorba szedni.
Mindenekelõtt kialakíthat - és volt is rá példa, hogy kialakított - egy bizalmatlan légkört, amelynek következtében az esetleges pályázati nyertes leendõ partnereink a szerzõdések megkötése során olyan teljesíthetetlennek is minõsíthetõ garanciákat kérnek, amik túlmutatnak a szerzõdéskötéskor szokásos polgári jog szabályai szerint kiköthetõ garanciákon; például hogy olyan garanciát vállaljon az állam, hogy soha senki semmilyen igényt nem fog támasztani az átadandó részvénycsomag érdekében.
De növekszik az országrizikó is az ilyen híresztelések kapcsán, hiszen a potenciális vevõk között gyakran bizonytalanságot okoz egy- egy privatizációs stratégia vagy megkötött szerzõdés politikai indíttatású támadása. Ez az országrizikót kedvezõtlenül tudja befolyásolni. Erre készültek már durva becslések: ez diszkont formában akár 10-30 százalékot is elérhet a bevétel tekintetében. Erre egyébként legérzékenyebben maga a tõzsde szokott reagálni.
De lassíthatja is a privatizációs folyamatot, hiszen a magyarázkodó nyilatkozatok, a nagy terjedelû sajtómegnyilatkozások mind-mind meggondolásra késztetik a leendõ befektetõket.
De konkrétan az ár tekintetében is föllelhetõk ilyen megfontolások, akár odáig is, hogy a pályázatra érdemi pályázó pályázatot nem nyújt be.
Azt gondolom, hogy ezeket a megfontolásokat értékelni kell, amikor ilyen kritikák elhangzanak. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)