DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Sok Miklós van a Kereszténydemokrata Néppártban, sajnos, én András vagyok. (Derültség, közbeszólások.)
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A hatályos törvényi szabályozás alapján a szolgáltató rendeletben meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetését kérheti. Eszerint a hozzájárulás mértéke a fejlesztési költség kétharmad része, ugyanakkor az így létesített hálózat ennek arányában nem a fogyasztó, hanem a szolgáltató kizárólagos tulajdonát képezi. Így - teljesen ellentétesen a piacgazdaság, a számvitel, de még a polgári jog alapelveivel is - létrejön egy olyan állapot, amikor az egyik fél által létrehozott érték ellenszolgáltatás nélkül egy másik fél vagyonát növeli. Az áramszolgáltató ugyanis nem a hozzájárulás, hanem a rendszeres díjfizetés ellenében szolgáltat áramot, így a fogyasztó befektetése részben sem kerül kompenzálásra. Tehát a mai magyar valóság az, hogy valamennyi fogyasztó, a polgárok, vállalkozások zsebébõl is többszörösen kihúzzák a pénzt.
A legrosszabb helyzetbe azonban az önkormányzatok kerülnek, mivel nincs választási lehetõségük. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint ugyanis a települési önkormányzat - többek között - közremûködik a helyi energiaszolgáltatásban és köteles gondoskodni a közvilágításról. A jogszabályok összevetésébõl pedig az következik, hogy az önkormányzatok mintegy satuba szorulnak, gondoskodniuk kell a közvilágításról, így hálózatot kell fejleszteniük, de ehhez a fejlesztés forrásainak 72 százalékát elõ kell teremteniük, s ha ennek szûkös anyagi helyzetük ellenére eleget tudnak tenni, akkor a hálózat formájában testet öltött vagyonukat egyszerûen és ellenszolgáltatás nélkül elrabolják.
Megjegyzést érdemel, hogy a kizárólagos állami tulajdonban álló villamos hálózatot annak forgalomképtelensége ellenére a jelenlegi politikai kurzus az áramszolgáltató társaságba apportálta, ezzel megszüntetve annak kizárólagos állami tulajdoni helyzetét, viszont az energiavagyon önkormányzatok részére történõ kiadását azért tagadta meg, mivel kizárólagos állami tulajdonról van szó.
(15.50)
Ez természetesen ellentmondás, de ha az utóbbi állami álláspont valós, akkor az áramszolgáltató társaságokba történõ vagyonbevitel törvénysértõ, ezért semmis.
Végezetül figyelembe kellene venni, hogy a hatályos alkotmány szerint sem az állampolgárok, sem a társaságok, sem az önkormányzatok számára ajándékozási kötelezettség vagy terhükre dézsma, illetve harács nem írható elõ.
Kérdéseim: Tervezik-e a sérelmezett rendelet felülvizsgálatát? Hogyan tartják összeegyeztethetõnek a piacgazdaság elveivel azt, hogy a privatizált áramszolgáltató társaságok ellenérték nélkül és a hozzájárulást fizetõk rovására jutnak jelentõs nagyságú vagyonhoz? És végül kérdezem, hogy a kormányt nem kötik-e a törvények és más jogszabályok, avagy tetszése szerint értelmezheti és alkalmazhatja azokat. Várom miniszter úr válaszát. (Taps a KDNP padsoraiban.)