KRISTYÁNNÉ AKNAI ERZSÉBET (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hálás feladat a gyermekvédelmi törvény kapcsán felszólalni, hiszen az elsõ körben felszólaló képviselõtársaim - ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt - pozitívan nyilatkoztak a törvénytervezetrõl. S vajon miért? Azért, mert ez egy tíz éven át kiérlelt törvénytervezet, és azt hiszem, jó dolog lenne, ha ilyen érett törvények kerülnének a parlament elé, ami egyaránt megkönnyítené a parlamenti képviselõk és a kormány munkáját is.
Volt idõ érlelni a tervezetet, volt idõ meghallgatni társadalmi szervezeteket, civil szervezeteket, szakembereket, hogy ez a törvény az õsz folyamán így kerüljön benyújtásra. Jómagam is megtettem, hogy részt vettem azokon a társadalmi vitákon, ahova meghívtak. Megkérdeztem szakembereket már az õsszel benyújtott törvénytervezetrõl, és megkérdeztem gyermekszervezeteket is. Ma délelõtt itt a parlamentben - hiszen a meghívás idõpontjában még nem tudtuk, hogy csak este késõn kerül napirendre a gyermekvédelmi törvény - a Gyermekbarát Köztársaság gyermek miniszterei látogatást tettek a parlamentben, és délben meghallgatták a Fidesz-felszólalót is. Van gyermekügyi miniszterük, Molnár Anett, és elhozták a véleményüket a törvénnyel kapcsolatban.
Szeretném kiemelni, az õ véleményük is az volt, hogy több figyelmet kell fordítani a prevencióra, és ehhez felajánlották õk is a segítségüket. Hiszen nemcsak a civil szervezetek, nemcsak pedagógusok, nemcsak védõnõk, orvosok, hanem a gyerekek is ismerik egymás problémáit, s ebben ajánlották föl a segítségüket; õk is nagyon szívesen segítenek, hogy megelõzzék helyben, idõben azokat a gondokat, hogy ne legyenek a gyermekeink veszélyeztetettek, hatóság által védelemre szorulók, hanem ezt a közösségekben tudják megoldani.
Felvetették azt is, hogy a kistelepüléseken a szegényebb, csõdközelben álló önkormányzatok bizony nehéz helyzetben lesznek, ha mindazt a feltételt biztosítani kell, amit a törvény megfogalmaz, és itt az esélyegyenlõségre hívták fel a figyelmet. Bár az oktatási törvény és ez a törvény is a normatívát igény szerint kívánja elosztani, azért gondolom, hogy a kistelepüléseken és természetesen a nagy városokban is megvan annak a veszélye, hogy nem biztos, hogy ez a normatíva hatékonyan kerül felhasználásra a prevenció érdekében.
Az általános vitában már igen sok kérdést érintettek a képviselõk, amirõl most nem kívánok szólni, mert a családhoz való jog, a törvény szerkezete, a gyámügyigazgatás átalakítása területén felvetett kérdésekkel egyetértek.
Az emberi jogi bizottság tagjaként szeretném kiemelni a gyermeki jogok közül a testvérek egymáshoz való jogának megjelenítését a törvényben. Korábban nem fordítottak olyan gondot, és a nagy létszámú szakosodott intézmények sem tették lehetõvé, hogy a testvérek együtt maradhassanak. A törvény most szempontnak tekinti ennek a megjelenítését, és az intézmények átalakításával is biztosítani lehet majd ennek a végrehajtását. Ugyanakkor az együttes elhelyezésre vonatkozóan kötelezettséget a hatóság számára nem ír elõ a törvény, bár úgy érzem, erre szükség lenne.
Akadályozza ezt a lehetõséget a titkos örökbefogadás megjelenése a törvényben. A törvény részletesen taglalja az adatvédelmet, az adatokhoz való hozzájutást, hogy ki, mikor, milyen adathoz férhet hozzá, ki milyen adatot kell hogy tároljon. Ugyanakkor nem biztosítja az ENSZ gyermekjogi egyezmény VIII. cikkében megfogalmazott saját személyazonosság megtartásának a jogát, hiszen a titkosan örökbe fogadott gyereknek is joga van megtudni, hogy ki a vér szerinti szülõje, honnan származik. Ez a kérdés megoldásra vár a törvény kapcsán.
Szeretnék még egy területet kiemelni: a fogyatékos, egészségileg károsodott gyerekek kérdéskörét. Ezeket a gyerekeket a törvény szövege szerint megilleti a különleges ellátáshoz való jog. Végigkísértem a törvénytervezet menetében, hogy hol jelennek meg ezek a jogok, a megfelelõ szakértelem. A családi napköziben is megjelenik a különleges elbánás módja, megjelenik anyagi vonatkozásban is, hiszen a nevelési díj 120 százaléka az egészséges gyermekek díjának. Megjelenik a speciális gyermekotthon intézménye is, de errõl korábban már Sándorffy Ottó képviselõtársam ejtett szót.
Említettem, hogy megkérdeztem fórumokat, civil szervezeteket, és a roma nõk fórumán szerzett tapasztalataimról szeretnék még szólni. Mindannyian tudjuk - és itt a korábbi vitában a faji szó kapcsán mindenki tudta -, hogy mirõl van szó. A roma nõk, a cigány nõk is elmondták, hogy bizony õket a gyermekvédelmi törvény kapcsán elsõsorban az nyugtatná meg, ha meg tudnánk akadályozni a törvény segítségével, hogy újratermelõdjön az a cigány gyerekréteg, akik most az állami intézményekben vannak és állami gondoskodásra szorulnak. Nagyon egyetértek azzal, hogy az önkormányzatokat érdekeltté kell tenni abban, hogy helyben oldják meg a problémáikat, és ne rázzák le magukról a veszélyeztetett eseteket, mert másképpen félõ, hogy ennek az anyagi vonzata miatt az lesz a törvényi következménye, hogy ismét csak feltöltõdnek az intézetek.
(19.20)
A roma nõk attól félnek, hogy elsõsorban a cigánygyerekek kerülnek az intézményekbe, hiszen esetükben Magyarországon kevesebb az esély az örökbefogadásra, kevesebb az esély a nevelõszülõkhöz való jutáshoz. Abban kérnek segítséget, hogy a törvény ezzel is foglalkozzon.
Úgy érzem, hogyha ez a törvény elfogadásra kerül - támogatom, a finomításokkal és a pontosításokkal együtt támogatásra ajánlom a parlamentnek -, akkor nagy lépést tehetünk abban, hogy prevencióval - megelõzéssel - a késõbbi nagy feladatokat megelõzzük. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)