DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim! Ez az 1 százalékról szóló törvény, amelyet kivételesen nem lehet a kormány nyakába varrni, mert õ sem akarta, arról gyõzheti meg a tisztelt parlamentet, hogy elveket nem lehet kodifikálni, csak eljárásokat és technikákat. Itt egy elv kodifikációjára került sor, amely csak azokon a területeken vérzik, amit egyelõre bárki bárhol megtalált.
Pokorni Zoltán képviselõtársam egy nagyon valódi problémáról szólt, de az õ problémafelvetésében is egy másik már benne van: itt több ezer olyan lehetséges kedvezményezettrõl van szó, akikbõl összesen egypár száz engedheti meg egyáltalán magának, hogy hirdessen, reklámozza magát és kérjen. Majdnemhogy azok az alapítványok tudnak pénzhez jutni, amelyeknek elég pénzük van, hogy kockáztassanak, hogy esetleg még egy nagyobb kiadást, mint amennyit elérhetnek, reklámokra költhessenek.
A magam részérõl egy egészen más problémát vetettem fel a Házban napirend elõtt és késõbb interpellációban, amelyre éppen államtitkár úr akkor reagált. Meg kell mondjam itt a Ház nyilvánossága elõtt, hogy az a miniszteri rendelet, amely azt a hibát, hogy a munkáltató ne utalhasson át a nem rendelkezõ dolgozók helyett... - ez a fajta megoldás megnyugtatóan, úgy érzem, a rendelet kibocsátásával megoldódik. De Akar László államtitkár úrnak akkor elhangzott másik nyilatkozatát szeretném az év folyamán látni, amely azt ígérte, hogy ezt az egész 1 százalékos ügyet generálisan újra kell szabályozni. Meg kell mondjuk õszintén, ez úgy rossz, ahogy van. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)