GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Ígérem, nem sokáig fárasztom a jelen lévõ képviselõtársaimat, hisz az elõttem szóló két képviselõtársam már jószerével részletesen ismertette, elemezte a törvény apró részleteit, nagyon hasznos javaslatokat tettek. Én inkább a törvény szükségességérõl, jelentõségérõl és tartalmáról kívánok szólni, amit csokorba szedtem.
Az elsõ halászati törvényt, amely az egész ország területén egységesen rendezte a halászat jogát, több mint száz évvel ezelõtt, 1888-ban fogadta el a parlament. Napjainkban a vizek halgazdálkodását, a vizeken folyó halászati és horgászati tevékenységet az 1977-ben kiadott törvényerejû rendelet szabályozza. A jogszabályt az eltelt közel két évtized alatt többször módosították. A viszonylag rövid idõ, de nagy rugalmasságot biztosító rendelet lehetõvé tette, hogy a '90-es évek eleji átmeneti idõszak problémáit a szakigazgatás kezelni tudta.
(18.40)
Az új, halászatról és horgászatról szóló törvényre azért van szükség, mert a lezajlott tulajdonváltással összefüggõ problémákra a rendelet nem ad megfelelõ választ. Nem foglalkozik a halászati jog hasznosításával, ha az államtól átkerült magántulajdonosokhoz. Számos olyan kérdés van a halászatban, horgászatban, amit egy demokratikus jogállamban törvényi szinten kell szabályozni. Már csak azért is, mert a magyar lakosság több mint tizede van közvetlen kapcsolatban az ágazattal. Az a probléma is törvényi szabályozást igényel, amit a halászat és a természet-, illetve a környezetvédelem között kialakult jó-rossz kapcsolat jelent.
Törvényi szintû szabályozásra van szükség azért is, mivel a természet- és környezetvédelmi kérdéseket a közelmúltban elfogadott törvények szabályozzák. A kormány által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a halászat és a horgászat feltételei a piacgazdaság követelményeivel összhangban úgy kerüljenek meghatározásra, hogy folyamatosan biztosítsák a vízi élõvilág sokféleségének fenntartását és megújulását. A törvénytervezet jelentõsége, a természetes vizek halgazdálkodásában megszünteti a tulajdonjogi bizonytalanságot, lehetõvé teszi a halászati és horgászati tevékenység eddiginél jobb összehangolását.
Tisztelt Képviselõtársaim! Én Siófokon részt vettem a mezõgazdasági bizottság ülésén, és ott az érdekképviseleti szervek vezetõi, a MOHOSZ vezetõi, illetve a halászati szövetség vezetõi azt kinyilvánították, hogy nagyon jó kapcsolatban szeretnének lenni annak érdekében, hogy ismét eredményes halgazdálkodás folytatódjon hazánkban.
A miniszter úr expozéjában kiemelte a halászat, horgászat gazdasági jelentõségét. Egy számmal szeretném bõvíteni expozéját, amikor elmondom azt, hogy 1983-ban érte el a halászati, horgászati tevékenységünk a csúcspontját, amikor 44 ezer tonna halat termelt meg ez az ország, azóta folyamatosan csökken, ma 24-26 ezer tonna az a mennyiség, amit termelünk. És ennek, sajnos, egytizedét becsülik egyes szakértõk, amely feketeúton kerül a piacra, illetve az orvhalászok, - horgászok tulajdonítják el. Erre vonatkozó észrevételeket mindkét képviselõ megfogalmazott, amivel természetesen én is egyetértek.
A halállomány és természetes vízi élõhely védelmét törvényi szintre emeli. A törvényjavaslat új alapokra helyezve állapítja meg a halászati jog tartalmát, és mint vagyonértékû jogot fõszabályként a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan részévé teszi. A javaslat szerint a halászati jog hasznosításáról a tulajdonos határozhat, dönthet arról, hogy e vagyonértékû jogot maga hasznosítja, vagy haszonbérbe adja. A haszonbérlõ kiválasztása nyilvános pályázat keretében történhet, megszûnik tehát a halászati jog hasznosításának eddigi hatósági átengedési rendszere.
A javaslat szerint a víztulajdonosok kétéves átmeneti idõszak után élhetnek halászati jogukkal. Azokon a vizeken, ahol a tulajdonos a magyar állam, öt évig maradhatnak érvényben az átengedési határozatok, ezt követõen mindenütt kötelezõ a haszonbérletre pályázatot kiírni. Az átmeneti idõszak a jelenlegi hasznosító érdekeit védi, és figyelembe veszi a halállomány megújulásának és fejlõdésének biológiai sajátosságait.
A törvényjavaslat szabályozza a halászati jog haszonbérbeadását, a halgazdálkodás tervszerûségét, a halfogásra jogosító okmányokat, a halászati igazgatással kapcsolatos állami feladatokat, rendelkezik halászati adattár felállításáról. Rendkívül fontos szerepet kapnak a törvényjavaslatban azok a fejezetek, amelyek a hal és élõhelye védelmével, a halászati õrzéssel, a szabálysértések eddigieknél szigorúbb szankcionálásával foglalkoznak.
Tisztelt Képviselõtársaim! A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében ajánlom a törvényjavaslatot a parlament mezõgazdasági bizottságának ajánlása figyelembevételével, és az itt elhangzott ésszerû javaslatok figyelembevételével, az abban megfogalmazott kiegészítésekkel, javaslatokkal elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Gyér taps.)