PANCZA ISTVÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A felszámolási eljárással kapcsolatos vitában ez ideig nem került sor annak a problémának a felvetésére, amely a környezet védelmével függ össze. A felszámolási eljárások egyik nemkívánatos tapasztalata ugyanis egyértelmûen arra utal, hogy a gyakran évekig tartó felszámolási eljárások során mind a jogszabályok, mind a felszámolást végzõk, továbbá a felszámolás alatt álló cégek megfeledkeznek, vagy nem fordítanak megfelelõ gondot a környezet védelmére, a környezeti károk megelõzésére. A vita tárgyát képezõ törvényjavaslatban sem találunk erre vonatkozóan megnyugtató rendelkezéseket.
Ismeretes, hogy az 1995. évi kormányrendelet foglalkozott a felszámolási eljárás és a végelszámolás természetvédelmi problémáival, azonban ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok szerint a legtöbb esetben eredménytelenül. Az egyik leggyakoribb probléma az, hogy a felszámoló nincs olyan információk birtokában, amelyek alapján a környezetvédelem céljából hatékony intézkedéseket tehetne. Ennek a kormányrendeletnek az egyik szakasza rendelkezik a környezeti állapot vizsgálatáról, éspedig abból a célból, hogy feltárja mindazokat a legsürgõsebb feladatokat, amelyek a környezet védelméhez, megóvásához szükségesek, a felszámolás idõtartama alatt.
A környezeti állapotvizsgálat költségeit a felszámolás alatti cég, tehát az adós gazdálkodó szervezet viseli. Nem tisztázott ezzel kapcsolatosan azonban az a kérdés, hogy ki fizeti az állapotvizsgálat költségeit akkor, ha a felszámolás alatti cégnek erre vagyoni fedezete nincs. A felszámolás alatti céget hatósági határozat kötelezheti a bizonyított környezeti károk viselésére. A végrehajtásáról azonban a felszámoló gondoskodik. E kötelezettség teljesítésére a jogszabály kétéves idõtartamot biztosít, illetõleg a felszámolás befejezéséig ad lehetõséget. E rendelkezés célja egyértelmû: a környezetszennyezettség átterjedését kívánja megakadályozni. Ezzel kapcsolatosan is finanszírozási problémák merülnek fel. Elõfordulhat, hogy a vagyontárgyakat a környezetben okozott károk terheivel együtt értékesítik. Lehetõség van olyan megoldásra is, hogy a hitelezõre terhelik a környezeti teher arányos részét.
Ugyancsak ez a kormányrendelet rögzíti, hogyha nincs vagyoni fedezet az elõírt környezetvédelmi állapotvizsgálat elvégzésére, vagy a környezeti károk rendezésére, akkor a felszámolónak egyszerûsített felszámolást kell kezdeményeznie.
Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövõben arra a rendelkezésre, miszerint a vagyonfelosztási javaslatban a vagyontárgyakhoz fûzõdõ környezetvédelmi terheket is figyelembe kell venni.
Végül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a felszámolás alatt folytatott tevékenység is okozhat környezeti károkat, ezért rendelkezni kell azok viselésérõl is.
Tisztelt Országgyûlés! Hozzászólásommal arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy a rendkívül bonyolult és hosszadalmas jogi eljárás során megfelelõ figyelmet kell fordítani a környezeti károk megelõzésére, a bekövetkezett károk megtérítésére. Egyértelmûen rendelkezni kell arról, hogy mikor, kinek a kötelezettsége a kár megtérítése, és ezeknek a szabályoknak a hatékony környezetvédelem érdekében mindenképpen érvényesülniük kell. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps mindkét oldalon.)