DR. HOFFMANN ATTILA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Végéhez közeledik a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítására benyújtott T/3110. számú törvényjavaslat általános vitája.
Mint ismeretes, e törvényjavaslat a bányászatról szóló törvény jelentõs részét módosítani kívánja. A környezetvédelmi bizottságban a tagok közül néhányan kifogásolták azt, hogy a módosítás benyújtása elõtt jó lett volna a környezetre gyakorolt hatást bemutató vizsgálati elemzés, és talán szerencsés lett volna az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményének beszerzése is.
Tekintettel ezekre a hiányosságokra, Kiss Róbert képviselõtársammal olyan módosító javaslatokat nyújtottunk be, amelyek várhatóan megteremtik a környezetvédelmi és vízgazdálkodási jogszabályokkal való összhangot.
(19.50)
Módosító javaslataink nem érintik a törvényjavaslat általunk is fontosnak és támogatandónak tartott azon elemeit, amelyek a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülését szolgálják, továbbá azokat a javaslatokat, amelyek a tartós kisebbségi állami tulajdon kialakulása esetén is lehetõvé teszik a koncesszióköteles tevékenységek koncessziós pályázat nélkül történõ folytatását. Javaslataink célja, hogy a bányászatról szóló törvény módosítása összhangba kerüljön az Országgyûlés által az elmúlt években nagy többséggel elfogadott, társadalmi konszenzuson alapuló környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási törvényekkel.
A Kiss Róbert képviselõtársam és általam benyújtott módosító javaslatok 18 szakaszában érintik a törvényjavaslatot, amelyek közül 6 a geotermikus energia kutatásával és hasznosításával foglalkozik, melyek megnyugtató környezetvédelmi és vízgazdálkodási kezelése hazánk természeti és hidrogeológiai viszonyai között kiemelten fontos. Elfogadhatatlanok azok a törekvések, hogy e kérdéskörre felfûzve a bányatörvény hatálya olyan területekre is kiterjedjen, amelyek - szabályozási tárgyánál fogva - teljesen idegenek ettõl. Ez alkotmányossági szempontból is aggályos és szakmailag helytelen, hiszen a felszín alatti vizek kutatása és kitermelése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó tevékenység.
A kizárólagos állami tulajdonban álló és így forgalomképtelen felszín alatti vizek igénybevétele vízjogi engedély alapján történik, ezek a kitermeléssel nem mennek át a felhasználó tulajdonába, így koncesszióba sem adhatók. A törvényjavaslat e kérdéskörre vonatkozó részei módosításának elmaradása esetén számolni kell - mint ezt a Dunántúli-középhegység területén végzett bányászati célú vízkitermelések károsító, majdnem tragikus hatásai is példázták az 1980-as években - az ország több területén a felszín alatti vizek károsodásával. Ennek következménye az ország vízellátására, mezõgazdaságára és ökológiai értékeire nézve részletesebb indoklásra nem szorul.
Külön szeretném felhívni képviselõtársaim figyelmét arra, hogy módosító javaslataink egy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megszüntetését is szolgálják. Az Alkotmánybíróság 1995-ben megsemmisítette a bányatörvény két olyan rendelkezését, amely az egészséges környezethez fûzõdõ alapvetõ jog korlátozását jelentette. E két rendelkezés pótlása és az alkotmányossági szempontból kifogástalan helyzet helyreállítása azóta sem történt meg, ezért a bányatörvény kiegészítését javasoltam egyfelõl a bányatelek kötelezõ módosításának elrendelhetõségével, illetve az így felmerült károk alkotmányosan is elfogadható rendezésének szabályával.
A törvényjavaslat a bányajáradék felhasználásával kapcsolatban nehezen kezelhetõ és ellenõrizhetõ szabályokat kíván bevezetni, pedig e tekintetben csupán az alaptörvény pontosítása szükséges. Ennek megfogalmazásakor a környezetvédelmi törvény rendelkezéseivel történõ koherencia megteremtését tartom szükségesnek.
Javaslatom szabályozási és finanszírozási oldalról egyaránt megteremti annak a lehetõségét, hogy az elmaradt, bányavállalkozókra át nem hárítható tájrendezési feladatok elvégzése és a környezetet ért károk elhárítása megtörténhessen.
Végezetül, tisztelt képviselõtársaim, örülök annak, hogy a bányatörvény módosítása kapcsán lehetõség nyílik arra, hogy az alkotmányos jogok biztosítása mellett a meg nem újítható természeti erõforrások olyan újraszabályozására is sor kerüljön, amely a fenntartható használatot és az erõforrások racionális felhasználását szolgálja. Ez azonban csak akkor válhat valóra, ha támogató szavazataikkal módosító javaslatainkat önök majd elfogadják.
Tisztelt Elnök Úr! A környezetvédelmi bizottság mai ülésén az általános vita lezárása mellett szavazott. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)