BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Talán valamennyien tudjuk, hogy 1995-ig a magyar energiaszektor teljes állami tulajdonban volt. Nem tudom, emlékeznek-e önök, hogy ebben a néhány évtizedben stabil volt-e az energiaár Magyarországon. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy többszörösére emelkedett az energiaár. Tehát a tulajdonformával az áremelkedést fölösleges összefüggésbe hozni, mert nincs hozzá köze. Ez a dolog egyik fele.
A dolog másik fele pedig az, hogy Csépe Béla fölszólalása számomra nagyon tanulságos volt, hiszen Csépe Béla képviselõtársunk abból indult ki, hogy a villamosenergia-szektorban jelentõs fejlesztésekre van szükség, és ezeknek a fejlesztéseknek a finanszírozása nem megoldott. Igaza van. Éppen ez volt a kiindulópontja a kormány ama döntésének, koncepcionális döntésének, hogy a villamosenergia-szektor fejlesztésébe külföldi tõkét kell bevonni. Errõl szól ez a történet.
Mint Tardos Márton, a gazdasági bizottság elnöke említette, éppen a múlt héten hallottak az érdeklõdõ képviselõk, akik ott voltak, egy nagyon tartalmas tájékoztatást a villamosenergia-szektor fejlesztési szükségleteirõl, arról, hogy a következõ másfél évtizedben többet kell befektetni a villamosenergia-szektor mûködõképessé tartásába, mint amennyi a villamosenergia-szektor jelenlegi össztõkeértéke.
Tehát ez a tény cáfolja azt az állítást, amit az energiaprivatizációról oly sokszor hallottunk Torgyán József képviselõtársunktól, hogy állítólag ott nincs is szükség tõkebefektetésre, mert hiszen nagyobbak a kapacitások, mint a termelési szükséglet. Nem ez a helyzet, tõkét kell behozni, és amit az ellenzéki képviselõtársaink most sürgetnek: hogy állítsuk le a külföldi tõke bevonását, terheljük a villamosenergia-szektor fejlesztését a magyar adófizetõre. Ez az, amit a magyar adófizetõ védelmében mi a magunk részérõl nem tartunk vállalhatónak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)