VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A napirend elõtti hozzászólásom témája tegnap már szintén elhangzott itt a Parlament falai között, ez pedig a kistermelõket érintõ adó- és tb-jogszabályok módosítására vonatkozik.
Úgy tûnik, a kormánynak nem igazán van szerencséje az adójogszabályok változtatásával, hiszen emlékezhetünk rá, hogy tavaly az szja-módosítás után állt elõ egy lehetetlen helyzet. Ezt a kormány akkor egy bocsánatkéréssel és törvénymódosítással orvosolta. Most úgy tûnik, hogy a törvénymódosítás már készül, a bocsánatkérés azonban még nem hangzott el.
Azért merem újra felhozni napirend elõtt ezt a témát, mert reggel éppen államtitkár urat láthattam a televízió mûsorában, ahol nagyon becsületes és korrekt módon próbálta megmagyarázni a kormány álláspontját, és próbálta megvédeni a minisztert is, hiszen azt mondta, hogy a miniszter úr már szerdán megpróbálta felvenni a kapcsolatot a termelõkkel. Én még arra emlékszem, hogy a miniszter úr vasárnap még arról beszélt, hogy csak érdekképviselettel hajlandó tárgyalni, ezekkel a termelõkkel, gazdákkal nem. Mindegy, ez részletkérdés. Azt hiszem, majd az idõ dönti el, hogy kivel kell a minisztériumnak, a kormánynak igazából tárgyalnia.
Ennek a vitának egy részére szeretnék bõvebben kitérni. Többször elhangzott - úgy tudom, miniszter úrtól is, öntõl is, államtitkár úr - , hogy ezeknek a tb- és adójogszabályoknak a módosítása igazából nem jelent érdemi többletterhet a gazdák számára. Ezt a kijelentést részben kormányzati oldalról is cáfolták, hiszen Vámosi Nagy Szabolcs, az adójogszabályok módosításának elõkészítõje úgy nyilatkozott a tv- híradóban, hogy az a gazdák pechje, szerencsétlensége, hogy a tb- módosítás pont akkor találta meg õket, amikor az adóváltozás. Tehát itt egy olyan többletteher alakult ki, ami miatt a felháborodás, átvitt értelemben, de jogos.
Tényekkel szeretném cáfolni azt, hogy ez a tehernövekedés nem történt meg. Kezemben van a Magyar Agrárkamarának egy összeállított jelentése, amely különbözõ jövedelemszinteknél és különbözõ termelési módoknál vizsgálja meg azt, hogy következett-e be igazából tehernövekedés vagy sem. Az õ jelentésük azt fogalmazza meg, hogy ha 170 ezer mezõgazdasági munkavállalót veszünk figyelembe, akkor a többlet társadalombiztosítási teher körülbelül 750 millió forint.
Mibõl tevõdik össze ez a teher? Nézzünk erre néhány példát!
Az egyik a szociális rászorultság kérdése. Az agrárkamara anyaga kiszámolja azt, hogy a szociálisan rászorult magánszemély az, akinek a családjában az egy fõre esõ jövedelem a legkisebb nyugdíj összegét, azaz a 11 500 forintot sem haladja meg. Ebbe a lakásfenntartási költségek nem számítanak bele. Tételezzük fel, hogy egy átlagos vidéki családban az éves lakásrezsi költsége 70 ezer forint. Ez körülbelül az átlagot jelenti. Ekkor egy mezõgazdaságból élõ kétgyermekes családnak ahhoz, hogy ne tartozzon a szociálisan rászorult körbe, legalább az alábbi éves bevételt kellene elérnie - s itt következik egy számítás - : a négy fõre esõ minimális éves jövedelem 552 ezer forint, a lakásfenntartás éves költsége 70 ezer forint, tehát a szükséges jövedelem 622 ezer forint. Ehhez a család kap családi pótlékot a két gyermek után, hiszen a jövedelmük nem éri el a 19 500 forintos határt, ez 78 ezer forint egy évben. Tehát a mezõgazdaságban elvárt éves jövedelem szintje 544 ezer forint. Tisztelt képviselõtársaim, körülbelül 4 millió forint vegyes árbevétel esetén érhetõ el ez a jövedelem!
Nézzünk egy másik példát! Az anyag kiszámolja azt, hogy a '96-os kistermelõi árbevételhatár 2 millió forint szintjén milyen változás történik. Nem olvasom végig a számítási módot, azt nálam bárki megtekintheti. A végeredmény azt jelenti, hogy 1997-ben 280 ezer forintos éves jövedelmet figyelembe véve a többletjárulék-fizetési kötelezettség több, mint a termelõ kéthavi jövedelme.
S itt van még jó néhány számítás különbözõ módozatokra, amely mind azt tartalmazza, hogy valamilyen módon tehernövekedés történik a termelõk számára. Ezt a termelõk - véleményünk szerint - végigszámolták, és ezért mentek ki az utakra, ezért tiltakoznak.
Tegnap elmondtam, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt részérõl megértjük a kormánynak azt a szándékát, hogy valamilyen információs rendszerre szüksége van. Megértjük azt is, hogy ehhez a legjobb eszköznek az õstermelõi igazolványt tartotta. Azonban azt nem tudjuk elfogadni, hogy erre való hivatkozással többlet adóterhet, többlet tb- járulékterhet terhelnek a gazdákra. Ez a gazdák számára azt jelenti, hogy az államnak nem információra van szüksége az õ gazdálkodásukról, hanem többlet adóbevételekre, tehát újra feléled az a régi reflex, ami az ötvenes-hatvanas években is feléledt, hogy el kell titkolnom a jövedelmet, lehetõleg szét kell apróznom a tulajdoni részeket, és az állami információs rendszert lehetõleg minden módon ki kell játszanom. Reméljük, hogy a kormánynak nem ez a célja, és reméljük, hogy a törvénymódosítás ennek érdekében minél hamarabb megtörténik.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)