POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Csatlakozva ahhoz, amit Dobos Krisztina felvetett, a Mûvelõdési Minisztérium elõszeretettel mutogat az önkormányzati gazdálkodási szabadságra, a Pénzügyminisztériumra, a költségvetés helyzetére, amikor azt kérik tõle számon, hogy miért ilyen siralmas a helyzete a mûvelõdésügy finanszírozásának, a pedagógusok bérének.
Ebben valami igaza van is a miniszter úrnak vagy az államtitkár úrnak, hiszen valóban ez egy nagy rendszer, összetett rendszer. Akkor azonban, amikor kifejezetten a tárca belügyébe tartozó korrupciós ügyet, az Oktat Kft. ügyét, ennek a megvilágítását kérik számon a tárcán, akkor azt gondolom, hogy ez a másra mutogatás nem indokolt.
Ez a "két test - egy lélek" elgondolkodtató gondolat, mégis azt gondolom, figyelemre méltó az, hogy ezekben a valóban kínos ügyekben - hiszen a tárca legnagyobb korrupciós botrányáról van szó - Magyar Bálint miniszter úr nem tartotta fontosnak, hogy itt a nyilvánosság elõtt és nemcsak a bizottsági ülések keretében számot adjon arról, hogy mi is történik ott a Szalay utcában. Mert való igaz, hogy rendõrségi, ügyészségi ügy vizsgálja ma, hogy hogyan tûnhetett el ennyi pénz szõrén-szálán, de az is igaz, hogy az ezért politikai felelõsséggel tartozó Báthory Zoltán a bizottsági meghallgatáson lemondott, nyugdíjazásáról számolt be ott elõttünk, majd rá egy-két hétre azt olvassuk az újságban, hogy Báthory Zoltán meggondolta magát, és mégsem kéri a nyugdíjazását. Ez legalább van akkora közjogi botrány, mint önmagában a korrupció léte, illetve lefolyása. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)