KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont elõadója: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Az a törvényjavaslat fekszik önök elõtt, amely része annak a jogalkotási folyamatnak, amelynek végén teljes körûvé válik a fegyveres erõkre, rendvédelmi szervekre vonatkozó jogi szabályozás. A határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság Határõrségérõl szóló törvényjavaslat célja felváltani az 1974-ben e tárgyban keletkezett, a határõrség szervezetére, a határrendre vonatkozó még hatályos, azonban az alkotmányos elõírásoknak, a jogalkotással szemben támasztott követelményeknek már meg nem felelõ jogszabályokat.
Az Országgyûlésnek a jelen levõ képviselõk kétharmad arányú szavazatával kell megalkotni azt a törvényt, amely minden szempontból elõremutató, és a nemzetközi megítélésre is figyelemmel megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyek az államhatárral, annak õrzésével, védelmével kapcsolatos állami tevékenységet határozzák meg, egyben rendelkeznek az ennek végrehajtására létrehozott fegyveres szervezet mûködésének részletes szabályairól.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az állami szuverenitás szempontjából az önálló államiság feltétele a terület, amelynek határai az államhatárok. A szuverén államokat ezek a természetes, mesterséges, de mindenképpen nemzetközi szerzõdésekben meghatározott határok kötik össze, illetõleg választják el egymástól. A szárazföldi határ a szomszédainkkal, a légi a világ népeivel köti össze Magyarországot.
Valamennyi jogállamban alkotmányos alaptétel az államhatárok sérthetetlenségének biztosítása. Az ezzel kapcsolatos állami feladatokat és az õrizetére és védelmére rendelt szervezeteket törvényekben rögzítik.
A határõrizet õrködés és védekezés a határ sérthetetlenségének nemzetközi jogi kötelezettségét megszegõ jogszerûtlen cselekményekkel szemben, ezen belül az idegen hatalom fegyveres támadásával szemben és az ilyen cselekménynek nem minõsülõ, az úgynevezett irreguláris vagy paramilitáris csapatok váratlan betöréseivel szemben. E védelemre katonai erõket kell biztosítani. Alkotmányunk és a honvédelemrõl szóló törvény szerint ez a honvédség és a határõrség feladata.
A határõrizetnek a jogszerûtlen magatartásokkal szembeni védekezés alapjául meg kell határozni a jogszerû magatartásokhoz szükséges jogi és materiális feltételeket. Ezeket biztosítja a határforgalom és a határrend. Az államhatár jogszerû átlépésének törvényi feltételeit az idegenrendészeti törvény tartalmazza. Ezen belül szabályozza a határõrségnek az alkotmányban meghatározott feladataihoz illeszkedõ rendészeti hatásköreit és jogköreit.
A határõrség idegenrendészeti ügyekben hatósági intézkedésre jogosult. Mint valamennyi rendészeti tevékenység, a határrendészet is feltételezi a jogellenes magatartásokkal szembeni fellépéshez szükséges, a jogállami mûködés és a nemzetközi jog szabályainak betartásával alkalmazott kényszerítõ eszközök, az emberi jogokat esetenként korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetõségét.
A határõrség számára ezeket a feltételeket hatályos jogrendünkben az idegenrendészeti törvény és a rendõrségrõl szóló törvény biztosítja. A rendõrségrõl szóló törvény ugyanis a hatályát az alkotmányban meghatározott rendészeti feladatkörében eljáró határõrségre bizonyos rendelkezéseket illetõen kiterjesztette. Így például - csak a lényegesebb jogosultságokat említve - a kényszerítõ eszközök alkalmazásának elvei és szabályai, a fegyverviselési jog, a közremûködõ igénybevétele, elfogás, elõállítás, elõvezetés, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés és így tovább. Elmondható tehát, hogy a határõrség rendészeti tevékenységének jogi alapjai biztosítottak.
Az elmondottak alapján felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség mégis a törvényre. A határõrség mint önálló fegyveres szerv, a fegyveres erõk része. Mûködése az irányítás oldaláról rendezett az Országgyûlés és ennek honvédelmi bizottsága, a köztársasági elnök és a kormány tekintetében. A honvédelmi törvény ugyanis e tekintetben a fegyveres erõkre vonatkozó közös szabályokat tartalmazza.
Nem rendezi azonban a törvény az alkotmány elõírásai szerint kétharmados szavazataránnyal a határõrségnek mint önálló szervezetnek a szervezet felépítésére, mûködésére vonatkozó részletes szabályait, ezen belül a belügyminiszter irányítási jogkörét, valamint a határrend fogalmi körébe tartozó és más törvényekben nem részletezett társadalmi viszonyokat.
Ugyanakkor az alkotmány, a nemzetközi szerzõdések elõírásai, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos követelmények egy olyan határõrséget feltételeznek, amelynek mûködése jogi szempontból hosszú távon kiszámítható, ezért feladatáról, hatáskörérõl külön törvénynek kell rendelkeznie.
A határõrség hivatásos és hadköteles állományának szolgálati kötelmeit külön törvény tartalmazza. Hangsúlyoznom kell, hogy a hadköteles határõrök jogállását az Országgyûlés által a közelmúltban elfogadott, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvény a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítõkkel egyezõen állapítja meg. Az a körülmény, hogy a határõrséggel kapcsolatos modernizációs törekvéseink során tervezzük a hivatásos határõrségre való fokozatos átállást, a törvény megalkotását nem érinti.
Tisztelt Képviselõtársaim! A következõkben arról kívánok szólni, hogy mely szempontokat vettük figyelembe a javaslat elõkészítésekor. A javaslat rendelkezik a Magyar Köztársaság nemzetközi szerzõdésben rögzített államhatáráról mint az ország szuverenitását kifejezõ, kiemelten védett jogi tárgyról. Rendelkezik az államhatár megjelölésérõl, rendjének és átlépésének legfontosabb szabályairól. Meghatározza azokat a legfontosabb magatartási szabályokat, amelyek megtartása biztosítja a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok között a normális, szerzõdésben rögzített határmenti viszonyok fenntartását.
A javaslat rögzíti, hogy határátkelõhelyek megnyitására, forgalmának szüneteltetésére, a forgalom jellegének megváltoztatására csak a kormány által megkötött nemzetközi szerzõdés alapján kerülhet sor. A határõrség szervezetét határrendészeti, igazgatási, bûnüldözési feladatokat ellátó szervezetként nevesíti, meghagyva ugyanakkor fegyveres erõ jellegét, valamint a sorállomány alkalmazásának lehetõségét is.
A törvényjavaslat legfontosabb szabályozási kérdéseire a következõkben szeretném felhívni a figyelmüket.
A javaslat szerint a határõrség alkotmányos feladataival összhangban megelõzi, felderíti, megakadályozza, illetõleg megszakítja az államhatárral összefüggõ jogsértõ magatartásokat. A bûncselekmények és a szabálysértések elkövetõivel szemben eljárást kezdeményez és folytat le. A határõrség segíti a határterületen a közrend, a közbiztonság fenntartását, közremûködik a környezetvédelmi elõírások megtartásában, elemi csapás, tömegszerencsétlenség és egyéb katasztrófa esetén a mentésben, a következmények felszámolásában.
Ezeket a feladatokat a határõrség csak úgy képes eredményesen ellátni, ha szorosan együttmûködik más állami, közigazgatási, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, az önkormányzatokkal, az állampolgárokkal és közösségeikkel, illetõleg más államok határrendészeti szerveivel.
A javaslat szerint a határõrséget a kormány a belügyminiszter útján irányítja. Az irányítás alapvetõen a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján valósul meg azzal a kiegészítéssel, hogy a belügyminiszter a törvényjavaslat által meghatározott körben közvetlenül egyedi aktusokat is hozhat, valamint a határõrség mûködése felett szakmai és törvényességi felügyeletet gyakorol.
(10.30)
Egyedi ügyekben azonban az ügy érdemére nem adhat utasítást.
A belügyminiszter gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos parancsnok felett, akit javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetve ment fel. A személyi állományra vonatkozóan csak a legfontosabb szabályokat állapítja meg, az egyes állománykategóriákra vonatkozó részletes szabályokat külön törvények szabályozzák.
A törvényjavaslat feljogosítja a határõrséget, hogy meghatározott bûncselekmények határterületen való észlelése esetén foganatosítsa mindazokat a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket, amelyek a bûncselekmények eredményes felderítéséhez, bizonyításához, az eljárás lefolytatásához, az elkövetõvel szembeni jogi felelõsség érvényesítéséhez szükségesek. Egyes bûncselekmények esetében - ha a bûncselekmény alapos gyanújának megállapítására alkalmas tényeket határõrségi intézkedések során állapították meg - nyomozóhatósági jogkört biztosít. Ez a hatáskör, illetõleg az eljárási szabályok nem engednek eltérést a büntetõeljárásról szóló törvénytõl, ugyanakkor érvényesítik a határõrség helyzetébõl és feladatából eredõ specifikumokat.
Eljárása során a határõrség idegenrendészeti intézkedéseket kezdeményez és foganatosít, korlátozásokat, tilalmakat rendelhet el, összhangban a már hivatkozott idegenrendészeti törvény rendelkezéseivel. A javaslat a határõrség mûködésének alapelveire, a határõr intézkedéseire, az általa alkalmazható kényszerintézkedésekre, a titkos információszerzésre, az adatkezelésre, valamint a jogorvoslatra nézve lényegében a rendõrségrõl szóló törvény elõírásait adaptálja, természetesen a szükséges eltérésekkel, illetve azok alkalmazására ad lehetõséget.
Tisztelt Országgyûlés! Mint arra már korábban utaltam, a nemzetközi szerzõdésekbõl fakadó követelmények, az európai integrációhoz történõ csatlakozás perspektívája mind azt diktálják, hogy törvényi szinten átfogó módon valósuljon meg a határõrség tevékenységével kapcsolatos leglényegesebb kérdések szabályozása. Ugyancsak ezek a kérdések motiválják azt a törekvésünket, hogy a törvényjavaslat elõkészítésével párhuzamosan áttekintsük az idegen jog szabályozásának alapjául szolgáló társadalmi viszonyokat és nemzetközi célkitûzéseinket is, ezen belül a legális és illegális migrációval kapcsolatos feladatainkat, az erre vonatkozó stratégiát.
Mindezek figyelembevételével készítjük elõ a menedékjog átfogó szabályozásáról szóló törvény tervezetét is, amelynek szakértõi egyeztetése a társadalmi szervek bevonásával folyamatban van, és remélem, rövidesen ez a javaslat is az Országgyûlés elé kerülhet.
A törvényjavaslat szempontjából ugyancsak lényeges kérdés az is, hogy szorgalmazzuk az Európai Unió-tagállamoknak az úgynevezett harmadik országból érkezõkkel kapcsolatos követelményrendszerének alkalmazásával, a határátlépési gyakorlat összevetésével az együttmûködés intézményes kereteinek mielõbbi kialakítását. A csatlakozás szükséges technikai és egyéb feltételei megteremtése érdekében már több éve folyik a határforgalom ellenõrzési rendszerének átalakítása, amely kiterjed a határellenõrzés valamennyi folyamatára, a személyi és technikai feltételeknek az adott gazdasági lehetõségek határai közötti biztosítására, a feladatok eredményesebb végrehajtását szolgáló hazai és nemzetközi együttmûködés kiszélesítésére.
Az átalakítás iránya, amely az információs rendszer kiépítésére és az ezekkel kapcsolatos jogtiszta környezet kialakítására vonatkozó európai uniós normák, ajánlások figyelembevételével történik, követi az Európai Unió-tagállamok által folytatott gyakorlatot.
Tisztelt Képviselõtársaim! Érdemes néhány szót szólnunk a határõrség helyzetérõl akkor, amikor a határõrizetrõl szóló törvényt tárgyaljuk. A határõrség 1990 után lényegesen megváltozott körülmények közé került, lényegesen megváltozott környezete. Nyitott ország lettünk, középpontjába kerültünk a nemzetközi migrációs folyamatoknak, szembe kellett nézni a délszláv háború következményeivel, ez érintette a védelmi felkészülést is, akkor érintette a határõrség átszervezését is, érintette a menekültügyi helyzetet, ebben a határõrség tevékenységét. Át kellett rendezni a határõrség elhelyezkedését, meg kellett változtatni diszlokációját. Idõközben Ausztria európai uniós csatlakozásával az Európai Unió közvetlen határa lettünk, ez fokozott feladatokat ró természetesen határõrségünkre is.
Az európai uniós integrációs folyamatok felerõsödésével egyre nagyobb szerepet kap a határõrség, illetve ebben a folyamatban a határõrségnek is jelentõs szerepe van. Mindezen átalakulások közben a határõrség képes volt végig megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, elvárásoknak, a feladatait megfelelõ módon látta el. Hadd emlékeztessek arra, hogy mintegy 110 millió határátlépés történik évente az országban, mintegy 35-40 millió gépkocsi lépi át a határainkat ezen túlmenõen, és hadd emlékeztessek az illegális embercsempészettel kapcsolatos problémákra, illetve mindazokra a problémákra, amelyek abból fakadnak, hogy a bûnözés a határokat már nem ismerve nemzetközi méreteket ölt, és ilyen körülmények között azokra, akik a határon tevékenykednek, így a határõrségre is jelentõs feladatok hárulnak.
Mindezeket figyelembe véve mondom azt, hogy a határõrség megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek, jól látta el feladatát, jól látta el feladatait.
Ismeretes, hogy korábban elfogadtuk a szolgálati törvényt, amely leírja azt a pályát, amelyet egy határõr befuthat akkor, ha ezt a hivatást választja életpályájául. Ennek a törvénynek az igazi, az embereket nagyon is érintõ kiteljesedése lesz majd, ha '99. január 1- jével teljes egészében belép a szolgálati törvény bértáblája is, nemcsak a határõrség számára természetesen, hanem egyéb rendészeti szervek, illetve a honvédség számára is ez anyagiakban egy jelentõs elõrelépést hozhat.
Ha a határõrizetrõl szóló törvényt elfogadja az Országgyûlés, abban az esetben most már törvényekkel rendezett módon, egy megfelelõ szolgálati törvény birtokában és egy világos koncepció mentén, azt hiszem, hosszú távra rendezett a határõrség sorsa, és ezen keresztül hosszú távra rendezett lehet hazánk határainak védelme, és természetesen, éppen az integrációs folyamatok kapcsán, hosszú távra rendezett lehet ezen a területen is Magyarország illeszkedése a nemzetközi folyamatokhoz.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat benyújtását a szabályozás tárgyára és politikai jelentõségére tekintettel kétfordulós hétpárti egyeztetés elõzte meg. Az egyeztetés során teljes egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy figyelemmel a külsõ és belsõ politikai, társadalmi, gazdasági folyamatokra, mindenképpen indokolt a törvényi szabályozás a határõrizeti tevékenység, illetõleg a határõrség mûködésének kérdésében. A pártok képviselõi a törvényjavaslatot érdemben alkalmasnak minõsítették e szabályozási célok megvalósítására, és egyhangúlag támogatták a törvényjavaslat mielõbbi benyújtását.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elhangzottakra figyelemmel kérem önöket, hogy az elõterjesztett törvényjavaslatot érdemben vitassák meg, módosító javaslataikkal javítsák azt, ha lehet, a végén pedig fogadják el. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyûlés elnöke foglalja
el.)