CZELLÁR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! A határõrség mûködésének alapvetõ szabályait jelenleg az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû rendelet, valamint a Magyar Köztársaság államhatárának õrizetérõl szóló 40/1974- es minisztertanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1975-ös BM- rendelet tartalmazza.
Az említett jogszabályok a tartalmukat és a szerkezetüket illetõen sem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a határõrség megfelelõ jogi keretek között legyen képes ellátni az alkotmányban meghatározott és egyre nagyobb jelentõséggel bíró rendészeti feladatait.
(10.50)
Ezen jogszabályok egyes esetekben a módosítások következtében ellentmondásosak, és a normák belsõ összhangja megbomlott, rendelkezéseik elavultak. Az államhatárral kapcsolatos társadalmi viszonyok az alkotmányból és a nemzetközi szerzõdésekbõl fakadó jogi rendelkezések, továbbá az európai integrációhoz való illeszkedés politikai perspektívája a demokratikus jogállam mûködési elveinek megfelelõ, törvényi szintû szabályozást indokolnak.
A határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság határõrségérõl szóló törvényjavaslat az említett követelményeknek megfelelõen kívánja szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyek a kiegyensúlyozott, normális határmenti viszonyok fenntartásához szükségesek. A határõrségrõl és a határõrizetrõl szóló törvény tervezete elfogadása esetén több éven át húzódó vita végére tesz pontot.
A határõrség kettõs jogállásának megtartásával a testület egyrészt ellátja a határrendészeti feladatokat, a határforgalom ellenõrzését és az államhatár õrzését, másrészt az ország katonai védelmének érdekében fegyveres erõként lép fel.
Tisztelt Országgyûlés! A törvényjavaslat a magyar jogtörténetben elõször rendelkezik a Magyar Köztársaság államhatáráról mint az ország szuverenitását kifejezõ, kiemelten védett jogi tárgyról. A nemzetközi szerzõdésekkel összhangban rendelkezik az államhatár láthatóságának biztosításáról, megjelölésérõl, meghatározza azokat a legfontosabb magatartási szabályokat, amelyek betartása nélkülözhetetlen az államhatár rendjének fenntartásához. Ezek a normák alapvetõen az államhatár mentén folyó munkák és egyéb tevékenységek jogi kereteit adják meg oly módon, hogy azok a Magyar Köztársaság érdekei mellett biztosítsák a szomszédos államok irányában a nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségek betartását is.
A törvényjavaslat rögzíti az államhatár átlépésének legáltalánosabb feltételeit, amelyek a határforgalom biztonságos, gyors és kultúrált ellenõrzését szolgálják. Egyértelmûen meghatározza a határátkelõhelyek nyitásával, a forgalom jellegének megváltoztatásával, korlátozásával vagy szüneteltetésével kapcsolatos szabályokat. A határforgalomban részt vevõ utasok a közforgalom számára megnyitott állandó határátkelõhelyeken léphetik át a határt, de a tervezet lehetõvé teszi ideiglenes határátkelõhelyek megnyitását is, de ennek költségeit a törvénytervezet szerint a kérelmezõnek kell megtérítenie.
A határon való átkelés abban az esetben korlátozható, ha ezzel betegségek, járvány terjedését akadályozzuk meg, illetve közrendvédelmi érdekbõl vagy veszélyhelyzet esetén. Teljes határzárat csak a kormány, részleges határzárat viszont a belügyminiszter is elrendelhet, de errõl az Országgyûlés illetékes bizottságát tájékoztatni kell.
A határõrség saját hatáskörében dönthet bizonyos körzetekben való tartózkodás korlátozásáról, az érintett terület átkutatásáról, illetve annak lezárásáról, biztosításáról. A határõrség mûködõképességének fenntartásához szükséges, hogy a rendészeti tevékenység eredményes végrehajtásához a szabálysértési, idegenrendészeti, menekültügyi, közigazgatási és bûnüldözési feladatainak ellátásához szükséges jogait és kötelezettségeit e törvény rendezze.
A törvényjavaslat tételesen rögzíti a határõrség rendészeti jellegû feladatait. Ezek szorosan kapcsolódnak az államhatár rendjét biztosító jogszabályok betartásához, a jogsértések megelõzéséhez, valamint a bekövetkezett jogsértések megszakításához és az ez esetekben szükséges eljárások lefolytatásához. Felölelik az államhatár õrzésével, a határforgalom ellenõrzésével, a határrend fenntartásával, az államhatárral kapcsolatos bûncselekmények, szabálysértések elkövetõinek elfogásával, továbbá az idegenrendészeti és egyéb közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
A határterületen a határõrség segíti a közrend és a közbiztonság fenntartását, közremûködik a környezetvédelmi elõírások betartásában és betartatásában, és egyéb katasztrófa vagy tömegszerencsétlenség esetén részt vesz a mentésben, illetve a következmények felszámolásában. Ezen feladatainak eredményes ellátása érdekében a határõrségnek együtt kell mûködnie a helyi önkormányzatokkal és helyi közösségekkel, a közigazgatási és gazdálkodó szervezetekkel, valamint a szomszédos országok határrendészeti szerveivel.
Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmány 40/A §-a a fegyveres erõkre vonatkozó rendelkezésében fogalmazta meg elõször a határõrség kettõs feladatrendszerét. E szerint: "A fegyveres erõk, a Magyar Honvédség és határõrség alapvetõ kötelessége a haza katonai védelme. A határõrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár õrzését, a határforgalom ellenõrzését és a határrend fenntartását. A fegyveres erõk feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges." Eddig az idézet az alkotmányból.
A haza katonai védelmével kapcsolatos részletes szabályokat - beleértve a határõrség ez irányú feladatait is - a honvédelemrõl szóló törvény tartalmazza, melyre vonatkozóan a törvényjavaslat utal. A Magyar Köztársaságot ért külsõ támadás esetén a határõrség biztosítja az államhatárt, és a honvédséggel együtt részt vesz a haza fegyveres védelmében. Amennyiben a lakosságot közvetlen veszély fenyegeti, a határõrök közremûködnek a polgári védelmi feladatok ellátásában, ezen belül az anyagi javak mentésében, a lakosság kitelepítésében és a helyszín biztosításában.
E törvényjavaslat alapelvként veszi figyelembe az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, a rendfenntartó erõk rendõrségi magatartási kódexének ajánlásait, az ENSZ és az Európa Tanács keretében elfogadott egyéb normákat és ajánlásokat, továbbá a polgári demokráciák határrendészeti szerveire vonatkozó jogi megoldásokat és gyakorlati tapasztalatokat.
A határõrség feladatainak megfogalmazásával és szervezetének, mûködési rendjének kidolgozásával tekintettel van azokra a várható követelményekre, amelyeket Magyarország csatlakozása esetén az Európai Unió támaszt a külsõ határok biztonságos õrzése tekintetében. A határõrség a közrend és a közbiztonság fenntartásához az államhatárral kapcsolatos vagy azon átható bûnözés felderítésével, megjelölésével és megszakításával tud hozzájárulni. Az e tevékenységének hatékonyságához szükséges feltételeket kívánja a törvényjavaslat megteremteni azzal, hogy teljes körû nyomozóhatósági hatáskört biztosít az államhatár rendjét veszélyeztetõ bûncselekmények alapos gyanújának megállapítása esetén.
Tisztelt Országgyûlés! Az államhatár rendjét sértõ cselekmények döntõ része szabálysértés. Ezért szükséges a határõrség számára biztosítani azoknak az intézkedéseknek a lehetõségét, amelyek elengedhetetlenek a szabálysértési eljárásoknak a szabálysértési hatóságok általi lebonyolításához. A hazánk területére jogellenesen belépõ vagy a határátkelõhelyeken menekültté való nyilvánításukat kérelmezõ külföldiek meghallgatása, adataik rögzítése és ellenõrzése nem jelenti kérelmeik hatósági elbírálását, viszont feltétlenül szükséges a nemzet- és közbiztonságra veszélyes személyek kiszûréséhez, a menekültügyi szervekkel való kapcsolatok megteremtéséhez vagy a menekültügyi hatóságok döntésének megfelelõ további intézkedések megtételéhez.
A menekültügyi veszély esetén a határõrségnek meg kell tenni minden szükséges elsõdleges intézkedést, amely tartalmazza a menekültek meghallgatását, ezen felül gondoskodik továbbszállításukról és szükség szerinti ellátásukról.
(11.00)
A határõrséget a kormány a belügyminiszter útján, elsõsorban a jogalkotás és az állami irányítás egyéb eszközeivel, közvetett módon irányítja. Az irányítás alapvetõen a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján valósul meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a belügyminiszter meghatározott körben, meghatározott esetekben közvetlenül is utasításokat is adhat. A belügyminiszter gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos parancsnok felett, akit javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetve ment fel. A határõrség központi szervét, a Határõrség Országos Parancsnokságát az országos parancsnok önálló felelõsséggel vezeti. A törvényjavaslat a rendõrségrõl szóló törvénnyel összhangban, a határõrség sajátos feladataihoz igazodóan rendelkezik a jogszerû használatot ellátó határõrt megilletõ intézkedésekrõl és kényszerítõ eszközökrõl, valamint a titkos információgyûjtés és adatkezelés szabályairól. A javaslat tartalmazza a határõrség intézkedésével érintettek jogorvoslati lehetõségét is.
Tisztelt Országgyûlés! Összegezve megállapítható, hogy e törvényjavaslat a határõrség életében régi hiányt pótol, hiszen a jelenlegi jogszabályozás és szabályozók már elavultak. Nagyon fontos alapdokumentum-tervezetrõl van szó, amely törvényi keretbe foglalja a határõrséget mint a fegyveres erõk részét és mint rendvédelmi szervet is. A legújabb kori szabályokat a törvény szerves részeként építi be, így a honvédelemrõl szólva 1993. évi törvény, a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi törvény, a rendõrségrõl szóló 1990. évi XXXIV. törvény, továbbá a Btk. és a büntetõeljárási törvények vonatkozó szakaszait, és a többször módosított, szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvényt. Jól domborodik ki a tervezetben az államhatárral kapcsolatos bûncselekmények és szabálysértések felfedése esetén a határõrség részére szánt jogkörbõvítés. Egyértelmûvé válik e törvényi szabályozással alkalmazható intézkedések és kényszerítõ eszközök köre.
Tisztelt Országgyûlés! Mindezek alapján javaslom a törvénytervezet részletes vitára bocsátását, de a törvényt jobbító módosító indítványainkat meg fogjuk tenni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)