LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az elõttünk fekvõ törvénnyel kapcsolatban a Független Kisgazdapárt véleményét két részre bontanám. A Független Kisgazdapárt eme törvénynek két igen fontos és sarkalatos pontját kívánja megvilágítani. Az egyik az úgynevezett idegenrendészeti vagy határrendészeti feladatok, a másik pedig a határ õrzése, a határ védelmének kérdése. E két témakörrel foglalkozik ez a törvénytervezet, és nem a törvénytervezet megjelenésekor, hanem már sokkal elõbb is errõl többször vitát folytatott a Független Kisgazdapárt különbözõ fórumokon, valamint a honvédelmi bizottságban, és egyéb parlamenti lehetõségeknél is kifejtette az erre vonatkozó, a jelenlegi törvénytervezettõl erõsen eltérõ véleményét. Ezt a véleményt szeretném ismertetni önökkel.
Elõször is az idegen-, illetve a határrendészeti feladatokkal kapcsolatban messzemenõen egyetért azzal a Független Kisgazdapárt frakciója, az egész Kisgazdapárt tagsága, és a szavazóink is, hogy igenis az belügyi feladat. De a határrendészeti feladatok elvégzése a Belügyminisztérium irányításával kell megtörténjen, mert ez így volt, és ennek így kell lenni. A határrendészetben foglalkoztatottaknak igen jól képzett, jól megfizetett, hivatásos szakembereknek kell lenni, hogy kiszûrjék azokat a problémákat, amelyek mindig elõfordulhatnak egy határon idegen behatolás, útlevél-, egyéb problémák miatt; azonban a mi véleményünk szerint ez a belügyminiszteri hatáskör már nem terjed ki a határ õrzésére, mert a határok õrzése a Magyar Honvédségnek a feladata.
Ennek következtében a törvény elsõ részét, amit megemlítettem, és amelyben egyetértés van, a Független Kisgazdapárt tudja támogatni. Azonban a határ védelmét, a határnak az õrzését nem tartja belügyi feladatnak, hanem az kimondottan a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség feladatát képezi. Ez, ha történelmileg visszatekintünk, azt hiszem, hazánkban 1945-ig így történt. Voltak határvadász századaink, zászlóaljaink, határ mentén helyezkedtek el azok a honvédelmi egységek, amelyek hivatottak voltak a határt megvédeni.
Ebben a törvényben éppen ez a második rész keveredik, és nagyon érdekes módon egyértelmûen a törvényben is megtalálható, hogy ha fegyveres támadás, fegyveres konfliktus, beavatkozás érné az országot, akkor ez a határõrség végeredményben a Magyar Honvédség alá van rendelve, s a Magyar Honvédséggel együtt kell azokat a feladatokat ellátnia, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a határunkon ne hatoljanak be idegen erõk.
Itt fölmerül az a kérdés rögtön, hogy vajon hogy fognak együttmûködni ezek a szervezetek, amelyeknek a kiképzésük és különféle tevékenységük akkor kerül elõször egy irányítás alá, és nem egységes kiképzés alapján, nem egységes együttmûködés alapján kell akkor fölvegyék és megoldják azokat a problémákat, amelyek ilyen esetben fölmerülhetnek. Különösen lényeges ebben a kérdésben az együttmûködés, az együttgyakorlás, tehát amikor békehelyzet van, akkor, ahogy a honvédségnél is a kiképzés mûködik, ugyanúgy a határõrségnél is, ezt közösen kellene valahogy csinálni, s ennek következtében valószínû, hogy egy olyan veszélyhelyzet esetén, amit természetesen, sem a Kisgazdapárt, sem személyem nem kíván, az együttmûködésük hatékonyabb és ütõképesebb lenne.
Ezen túlmenõen van egy másik nagy probléma is, és ez a másik probléma a gazdasági kérdés. Magyarországon ismerjük a gazdasági lehetõségeinket, ismerjük az ország anyagi, gazdasági helyzetét és a költségvetésnek a problematikáját, hogy bizony a költségvetésbõl nagyon fontos területek: az egészségügy, az oktatás és így tovább, mondhatnám, igen nehéz helyzetben van éppen a csekély költségvetési juttatási lehetõségek miatt.
Most kérdezem én: hogyha a határrendészetet levéve - amelynek a felállítása, biztosítása és finanszírozása a Belügyminisztérium által történne -, ha a határõrséget és a Magyar Honvédséget összevonva egy ütõképesebb honvédséget hoznánk létre, akkor ez vajon mennyivel tehermentesítené a költségvetést, illetve a fegyveres erõkre és a haza védelmére fordítandó összegek mennyivel emelkednének meg? Mennyivel lehetne több pénzt fordítani olyanra, hogy a fegyverzetet javítsuk, a technikát javítsuk, az igen rossz helyzetben és a létminimum szélén élõ kiképzõtiszteket fizetésben meg tudjuk támogatni, a hadseregnek a morális tartását vissza tudjuk adni, a tiszti pályát vonzóvá tudjuk tenni? Ez a pénz mindarra fölhasználható lenne, mert itt duplum történik, mert van két vezetés, két hatalmas nagy irányító szervezet, ezenkívül raktárak, eszközök, tartalék alkatrészek, oktatási központok, és a többi, és a többi, mind kettõ van, holott egy is elegendõ lenne; és akkor ezt a költségvetési pénzt bizony sokkal jobban föl lehetne használni. Ez volna a másik kérdés.
Konkrétabban egy kicsit rátérve magára a törvényre: a hiányosságok közé tartozik - ez általában, sajnálatos módon jellemzõ volt, a honvédelemmel kapcsolatos, a hivatásos tisztek és a sorkatonák jogállásánál is -, hogy rendkívül körülményes, rendkívül sok pontot tartalmaz. Itt is 87 paragrafus van, 300-nál több pont szabályoz, azonkívül összekeverednek a fogalmak, a fogalmazás nem túl szerencsés, elég nehéz az eligazodás.
(11.10)
Olyan dolgok vannak benne, amelyre szerintünk képtelen a mai határõrség. Például azt mondja, hogy a légi figyelés és az idegen repülõk behatolásával kapcsolatos tevékenység. Nem tudom, hogy mivel rendelkezik a határõrség, radarral és egyéb készülékekkel (Közbeszólások: Idegenfelismerõ készülékkel!), igen, van nekik felismerõ készülékük. Azt hittem, hogy csak úgy fölnéznek az égbe és megállapítják, hogy ott jön egy repülõgép, akkor szólunk valakinek.
Ezek olyan dolgok, amelyek ennek a magyar légtérnek elég sokba kerülnek. Azt hiszem, hogy egy figyelõrendszer is elég lenne, nem kellene figyelnie az idegen repülõk behatolását külön a honvédségnek és külön a határõrségnek. Nem kell mindegyiknek külön figyelõrendszert kiépíteni, hiszen ezek is sok milliárdba kerülnek, ahogy ismerjük ezeket a költségeket. Egyáltalán ezek a dolgok a kettõsség miatt nagyon megterhelik ezt a szegény költségvetést és az ország helyzetét.
Ugyanakkor megállapítható, hogy bizonyos értelemben a határvédelem és a határõrzés rendõrségi irányba ment el. Nyomozóhatósági feladatokkal látják el, amelynek kevés köze van a határõrzéshez, hanem inkább a rendõrség feladata lenne. Tehát nagyon hasznos volna, ha azokat a paragrafusokat, azokat a pontokat, amelyek kimondottan a Belügyminisztérium magánhadseregét jelentenék és a rendõrségi feladatok ellátására szolgálnak, a rendõrségnek adnánk, hogy a rendõrök is egy kicsit több fizetést kapjanak, és foglalkozzanak azzal, ami az õ dolguk.
Ebben a törvényben keveredik a határrendészet, keveredik a határõrizet, amely a Magyar Honvédség feladata, keveredik a bûnüldözés, amely a rendõrség feladata, és nem elhanyagolandó, hogy végeredményben ennek a hadseregnek a létszáma a teljes magyar hadsereg létszámának körülbelül az 50 százalékát jelenti, ami pedig egy jelentõs szám. És ez az 50 százalékos hadsereg, amely 25-26 ezer embert jelent, sokkal több jogosítvánnyal rendelkezik, mint a honvédség, sokkal komolyabb lehetõségei vannak akár a határ mentén, akár onnan beljebb is - esetleg belpolitikai célokra felhasználni. Sokkal kevesebb az ellenõrzési lehetõsége, a parlamentnek minimális ellenõrzési lehetõsége van. A belügyminiszter kénye-kedve szerint használhatja fel ezt a magánhadsereget, amely ellen a Független Kisgazdapárt kénytelen tiltakozni.
A Független Kisgazdapártnak nagyon rossz emlékei vannak a kék és zöld ávósokról, s meg kell mondjam azt, hogy ez a határõrség, így, ahogy van, 1945-ben a szovjet minta alapján, a szovjet belpolitikai problémák miatt Magyarországra át lett építve, és ezen nem történt változtatás. A Független Kisgazdapártnak az a véleménye, hogy ezen változtatni kell. Most már a rendszerváltás hetedik vagy hatodik évében, a többpártrendszeri demokráciában, a jogállamiságban szükséges, hogy egy erõs, ütõképes hadseregünk legyen, amely az ország határait meg tudja védeni a külsõ behatások ellen. Ide pénzt, több pénzt kell adni, emelni kell a Magyar Honvédség morális helyzetét, és az idegenrendészeti feladatok ellátását szûk, igen jól, megfelelõen képzett szakemberekkel kell felerõsíteni, hogy legyen meg az idegenrendészeti feladat, akár az Európai Unió, akár pedig más feladatok miatt fontosnak tartott érdekekbõl. Azonban a Magyar Honvédségre kell átruházni azokat a feladatokat, amely ezer éve a magyar katonák dolga, és nem az 1945 után létrehozott határõrséggel kapcsolatos.
Ezért a Független Kisgazdapárt - fenntartásait hangoztatva - nem tudja támogatni ezt a törvénytervezetet, mert ez a törvénytervezet a mi véleményünk szerint egyértelmûen azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium nemcsak a rendõrség, hanem egy bizonyos fegyveres hadsereg, a magyar határõrség létszámával is megerõsödik, s ez bizony a mi választóinkban aggodalmakat kelt, mert a mi választóink nagyon jól tudják, hogy milyen volt ez a hadsereg 1945-ben.
Köszönöm szépen, ezt kívántam elmondani. Köszönöm a figyelmüket. Természetesen nem támogatjuk a törvényt. (Taps a jobb oldalon.)