MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelettel üdvözlöm a páholyban ülõ határõrségi vezérkart, tábornok urakat, fõtiszt urakat és a törvény kidolgozását irányító helyettes államtitkár asszonyt, aki régi ismerõsünk, hiszen 1993-ban, amikor a honvédelmi törvényt hatpárti egyeztetéssel - mert akkor még csak hat párt volt a parlamentben - kicsiszoltuk, akkor hosszú idõn keresztül megismerhettük egymást.
A határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság határõrségérõl szóló törvényjavaslat kiemelt jelentõséggel bíró jogszabály, amely az államhatárról és annak rendjét õrzõ, fenntartó intézményrõl: a határõrségrõl kíván részletes szabályokat alkotva rendelkezni. E kérdéskörben jelenleg több mint húsz éve elfogadott és alacsonyabb szintû jogszabályok vannak érvényben, melyek korszerûsége, tartalmi és formai célszerûsége ma már több tekintetben is vitatható. Ennek alapján e törvény benyújtása - és reményeim szerint elfogadása - nemcsak idõszerû, hanem halaszthatatlan követelmény, melynek teljesítésével máris késésben vagyunk.
Az elmúlt években a fegyveres szervek mindegyikérõl az Országgyûlés külön törvényt fogadott el. Nemrégen léptek hatályba a fegyveres erõk és rendvédelmi szervek hivatásos állományáról, valamint a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítõ állományról, továbbá a katonai és rendvédelmi felsõ fokú tanintézetek állományáról rendelkezõ törvények, melyek a határõrség személyi állományának szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat is tartalmaztak.
Az utóbbi években jelentõsen megváltoztak a határõrség tevékenységének körülményei, sokrétûbbé váltak feladatai és megnõttek az irántuk támasztott követelmények. Ezzel együtt megváltozott a határõrség szervezeti struktúrája, a személyi állomány összetétele és vezetési információs rendszere. A rendészeti feladatkört alapvetõen hivatásos állomány látja el, melynek munkáját békében jól egészíti ki a határvadász századok sorkötelesekbõl álló állománya, mely utóbbiak az ország védelmében való közremûködésre is készen kell hogy álljanak.
Hazánk euro-atlanti integrációs törekvései, a közeljövõbeni csatlakozásra történõ felkészülés, a schengeni egyezmény követelményrendszerének a teljesítése jól szervezett, megfelelõ jog- és hatáskörökkel, sokoldalúan felkészült személyi állománnyal és minõségi felszereléssel rendelkezõ, hatékony határõrséget igényelnek, melynek jogi alapjait és feltételeit a benyújtott törvénynek kell biztosítania.
Az általam eddig felsoroltak, úgy gondolom, kellõképpen indokolják nemcsak a törvény szükségességét, hanem a tartalmával és szerkezetével szemben támasztandó követelmények magas fokát és sokrétûségét. Ezek sorába tartozik az a tény is, melyrõl e helyütt és most mindenképpen szólnunk kell, mely szerint az Országgyûlés tavaly hozott határozata alapján folyamatban van a Magyar Honvédség NATO-harmonizációt is magába foglaló átalakítása, mely a honvédség feladatait, szervezeti és vezetési struktúráját, továbbá alkalmazásának elveit illetõen jelentõs változásokat irányoz elõ. Ezek messzemenõ figyelembevétele a határõrség helyét, szerepét, feladatait, valamint szervezeti és személyi összetételét szabályozó törvényjavaslatban elengedhetetlen követelmény.
A beterjesztett törvényjavaslat alapvetõen megfelel a fent említett alapvetõ követelményeknek, és tartalmilag, szerkezetében és annak belsõ arányaiban a hangsúlyt a rendészeti feladatkörök, az ezek megvalósítását biztosító jog- és hatáskörök, eszközrendszerek és feltételek részletes szabályozására helyezi, mellyel én a legmesszebbmenõkig egyetértek.
(11.20)
Tisztelt Képviselõtársaim! A továbbiakban a törvényjavaslat néhány tartalmi kérdésével kapcsolatosan szeretném véleményünket kifejezni.
A törvényjavaslat - amely összesen nyolc fejezetbõl, nyolcvanöt paragrafusból áll és 42 oldalon íratott le - I. fejezete, mely a határõrizet alapjait tartalmazza, 1. §-ában a határõrizet célját fogalmazza meg. 2. §-ában lényegében megismétli az alkotmánynak a fegyveres erõk feladataira és a határõrség rendészeti feladataira vonatkozó meghatározásait, a közismert hármas feladattal egyetemben. Ezen elsõ paragrafusok viszont nem fogalmazzák meg a határõrség jellegét, melyre az alkotmány sem tér ki. A honvédelmi törvény e tekintetben csak a honvédségre vonatkozó meghatározást tartalmazza.
A honvédelmi törvény 21. § (2) bekezdése így szól: "a honvédség általános hadkötelezettségen alapuló, keretrendszerû reguláris haderõ." Ami a határõrséget illeti, szimpatikusnak tûnik az alábbi, a jelent jobban tükrözõ, de még inkább a jövõre utaló meghatározás: a határõrség a Magyar Köztársaság hivatásos és szerzõdéses állománnyal rendelkezõ határrendészeti fegyveres szerve. Alapvetõ rendeltetése az államhatár rendjének védelme. Fegyveres támadás esetén meglévõ erõivel - a védelmi terv szerint - részt vesz az ország katonai védelmében.
Itt reagálok Lányi Zsolt igen tisztelt képviselõtársam elõbbi megjegyzésére. Ez a betagozódás nem okoz különösebb gondot, hiszen a tisztek és a tiszthelyettesek kiképzése egységes terv szerint és az egységesülõ védelmi egyetemnek a védõszárnyai alatt történik. A kiképzést, a gyakorlatokat és a felkészülést pedig szakmai szempontból felügyeli a Magyar Honvédség vezérkari fõnöke, így biztosított az esetleges "M"-helyzetben történõ alárendelés esetén a zökkenõmentes mûködés és védelem.
A törvényjavaslatban található értelmezõ rendelkezések jól szolgálják a törvényben használatos fogalmak és kategóriák pontos és egységes értelmezését. Tekintettel arra, hogy ezek a törvénykezés tárgyába tartozó lényeges fogalmak elvi szabályozását is célozzák, csak azokat célszerû közéjük sorolni, melyek szorosan az államhatár és a határõrség kizárólagos kérdéskörét képezik.
Mindazonáltal nagyon fontosnak tartom, hogy megkísérelték a törvény alkotói ezeket a fogalmakat definiálni, hiszen jól tudjuk egyetemi tanulmányainkból, hogy minden tantárgynak 25 százaléka definíciókból állt, a másik 25 százaléka volt az, ami a szaktárgyra jellemzõ, a többi 50 százalék pedig általános ismeret. Tehát ez rendkívül fontos volt. Ezt elõrebocsátva nem tartom célszerûnek a "konfliktushelyzet" és a "válsághelyzet" kategóriák e helyütt történõ szerepeltetését. Mindkét fogalom jóval szélesebb körû és általánosabb tartalmi ismérveket és tartalmakat takar, és messze túlmutat a határõrség tevékenységi körén. Ezt majd az új alkotmányozással - és hadd idézzem Tölgyessy Péternek kerekasztal-beli szép kifejezését -, a sarkalatos törvények, és ilyen a honvédelmi törvény, újrafogalmazása és újraszabályozása során célszerû megtennünk. Bár a katasztrófatörvényben és a polgári védelmi törvényben már megjelentek újabb finomabb kategóriák, amelyeket együttesen, közösen célszerû kodifikálni - de az erõfeszítést magát nagyon tiszteletreméltónak tartom. E kategóriákat nem e törvényjavaslatban, hanem általános érvényû védelmi dokumentumokban célszerû meghatározni.
A válságkezelés, ezen belül a fegyveres konfliktusok problémaköre a kormányzat, valamint a biztonságpolitika többrétû és sokféle eszközrendszert igénybe vevõ tevékenységét igényli. Az ezzel kapcsolatos védelmi katonai tevékenységek mind a NATO most alakuló új feladatkörét és az átalakuló Magyar Honvédség hangsúlyos alapfeladatát jelenti. Tapasztalhatjuk, hogy a NATO is - keresve az új feladatokat - ezeket a kategóriákat sokkal finomabban igyekszik szabályozni.
Az értelmezõ rendelkezések közé tartozó "államhatár õrzése" kategória tartalmát viszont célszerû lenne kiegészíteni az 1. § szövegével, a határõrizet céljával, amellyel a határõrizeti fogalomkör tartalmasabbá és teljesebbé tehetõ.
A törvényjavaslat II. fejezete, mely a határõrség feladataira és irányítására vonatkozó részletes feladatokat tartalmazza, a leendõ törvény egyik legfontosabb része. A fegyveres erõk egésze számára általában meghatározott feladatok kétféleképpen is értelmezhetõk. Az egyik, mely szerint ezek mindegyike egyaránt vonatkozik a fegyveres erõ két elemére, a honvédségre és a határõrségre, különbség legfeljebb azok minõségében és nagyságrendjében jelentkezhet. Ez az értelmezés azonban túl drága és hatékonyságcsökkentõ következményekkel járna. A másik, célszerûbb és logikus értelmezés, hogy a fegyveres erõk feladataiból konkrétan nevesíteni kell azokat, amelyek a határõrség jellegébõl, rendeltetésébõl és lehetõségeibõl fakadnak. Ezért a törvényjavaslat 21. §-ában, amely az államhatár védelmével foglalkozik, célszerû pontosítani. A 21. § azon feladatkörét, mely a fegyveres erõk egésze számára a honvédelmi törvényben meghatározott feladatokra utal, fel kell oldani oly módon, hogy azokból csak a határõrség által reálisan végrehajthatók kerüljenek konkrét meghatározásra.
Ami a válsághelyzettel kapcsolatos határõrségi feladatokat illeti, ezeket csak a Magyar Honvédség ezzel összefüggõ feladatainak és ennek megfelelõ, kialakítás alatt álló szervezeti struktúrájával és irányítási rendszerével együtt célszerû értelmezni és meghatározni. A Magyar Honvédség békehadrendjében kialakításra kerülõ reagáló erõk, ezen belül a szárazföldi csapatok és a légierõ gyors reagálású alegységei számára az egyik alapfeladat éppen a válságkezelés és az alacsony intenzitású fegyveres konfliktusok kezelése. Hangsúlyozni kell, hogy a határõrség válságkezelési feladatait csak a védelmi tervvel összhangban, az abban szereplõ tevékenységnek megfelelõen célszerû eszközölni.
A határõrség személyi állományára vonatkozó III. fejezetben célszerûnek tartanám azon szándékot konkrétan is kifejezésre juttatni, ami a határõr-sorállománynak szerzõdéses állománnyal történõ teljes kiváltásának határozott szándékából fakad. A határõrség megnövekedett követelményeit, rendészeti feladatkörét csak kellõ felkészültségû és hosszabb szolgálati viszonnyal rendelkezõ állománnyal lehet ellátni. A törvény ez irányú pontosítása jogilag is alá fogja támasztani ennek messzemenõ támogatását.
Tisztelt Képviselõtársaim! A határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság határõrségérõl szóló törvényjavaslat összességében igényesen összeállított, a vele szemben támasztott magas fokú és sokrétû követelményeket alapvetõen kielégítõ jogszabály. És bár jelenleg az alkotmányozási helyzet bizonytalan, mégis rendkívül fontos, hogy ezt a koherens jogszabályt az Országgyûlés most elfogadja, hiszen nemzeti érdekünk, hogy a határõrség mûködésének jogi rendezése teljes mértékben megtörténjen, és európai módon európai törvényt hozzunk.
(11.30)
Mindezek alapján a törvényjavaslatot az SZDSZ-frakció és a magam nevében elfogadom, és a miniszter úr felhívására kellõ számú és megfelelõ módosító indítvány benyújtásával továbbjavítva képviselõtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)