KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Felszólalásomban mindenekelõtt egy három-négy paragrafust érintõ kérdéskörrel szeretnék foglalkozni, mármint a törvénytervezetben három-négy paragrafust érint. Ez a határõrség és a helyi önkormányzatok, illetve a civil lakosság együttmûködése.
Úgy gondolom, egy ilyen szervezetnek, mint a határõrség is, a társadalomba mélyen beillesztve, beilleszkedve kell mûködnie. Tapasztalatunk az, hogy a rendszerváltás óta így is mûködött ez a szervezet. A jogállami mûködési módok - itt nagyon sokan hivatkoztak már rá - megkövetelik, hogy a határõrség együttmûködése során törvényi garanciák is vannak a helyi társadalom bevonására a döntések meghozatalánál. Világosan kell látni, hogy egy-egy operatív döntés meghozatalánál nem lehet percenként egyeztetni. Feltételezem ugyanakkor, hogy a törvény alkalmazója, nevezetesen a határõrség parancsnoksága egyeztetni kíván hosszú távú döntéseinek meghozatala elõtt, így a területi és helyi szervek létesítéséhez, határátkelõhely bezárásához, nyitásához és a forgalom jellegének megváltoztatásához.
Elég a múlt heti egyik interpellációra utalnom, amikor egyik képviselõtársam kérdõre vonta a kormányt, hogy hány határátkelõ bezárását kezdeményezte az elmúlt idõben. Arról már nem tájékozódott, hogy a területileg illetékes önkormányzattal egyeztetve kihasználatlanság miatt történt az ideiglenes mûködésfelfüggesztés kezdeményezése.
Ugyanígy látom a határmegnyitás elõkészítésének feltételeit is. A helyi társadalom véleményének kikérése - a helyi népszavazásig elmenve - véleményem szerint a határõrség és a civil szféra közötti bizalom erõsítését is szolgálja, különösen, ha a határ túloldalán élõk - legtöbb esetben azonos nemzetiségûek - szándékaival megegyezik.
Az európai integráció közeledtével egyre többet hallani és tapasztalni a régiók Európájáról. Szûkebb hazám, az észak- magyarországi régió kezdeményezõleg lépett fel évekkel ezelõtt a regionalitás erõsítése szándékával. Tapasztalatunk, hogy a határõrséggel, a határ két oldalán levõ helyi társadalommal könnyen és gyorsan meg lehet egyezni egy leendõ és indokolt határátkelõ megnyitásáról, ellentétben a határ túloldalán levõ központi hatalommal.
A törvénytervezet 37. §-ának van két pontja, a 3. és a 4. pont, amely részletesen taglalja, milyen bejelentési kötelezettsége van a határõrségnek a lakosságot a szomszédos állam területérõl fenyegetõ veszélyrõl, tömegesen menekülõ, illetve ideiglenes menedéket kérõkrõl, az ország területére betörõ fegyveres csoportokról és a környezetszennyezésrõl.
A miniszteri expozéban is elhangzott, milyen nagymérvû migrációval kell számolni a közép-kelet-európai rendszerváltások óta, illetve akkor, amikor Magyarország is megnyitotta a határait és a migráció most már nemcsak a szomszédos országokból irányul Magyarország felé, hanem közép- és távol-keleti országokból is információnk szerint.
(11.50)
Úgy gondolom, hogy a helyi társadalommal való kommunikáció mindenképpen segíti, és a bizalmat erõsíti a határõrség irányában. Szentkuti Károly képviselõtársam a felszólalásában említette, és csak megerõsíteni lehet: a schengeni megállapodáshoz csatlakozó Ausztriával teljesen más helyzet áll elõ. Én úgy gondolom, ez a törvényi szabályozás évtizedekre meg fogja határozni a magyar határõrség helyét ebben a társadalomban. Legfeljebb akkor lesznek változások - de azt véleményem szerint rövid határidõn belül lehet pontosítani -, amikor Magyarország is kapcsolódni fog a schengeni megállapodáshoz. Az európai tendenciák, az európai trendek ebbe az irányba hatnak. Én úgy gondolom, ezzel a törvénnyel vagy ennek a törvénynek az elfogadásával ezt a következõ lépést színvonalasan elõ lehet készíteni.
Visszatérnék a civil lakossággal való kapcsolattartáshoz. Ahogy említettem volt, a törvénytervezet 37. §-a foglalkozik ezekkel a pontokkal. Véleményem szerint ezen rendelkezések a határterületen élõ lakosság élet- és vagyonbiztonságát szolgálják. Ezen túl az emberek közbiztonságról és közrendrõl alkotott véleményét is nagyban befolyásolják. Az ott élõ emberek közlekedési, munkakörülményeire is olyan befolyással lehetnek, amelyek mindenképp komoly hangulati tényezõk, régebben is azok voltak. Ha van egy ilyen élõ kapcsolat a határõrség helyi szervezetei és a helyi lakosság között, akkor ezek a feszültségek tompíthatók, megszüntethetõk. Annál is inkább, mert a törvény 39. §-a lehetõséget ad arra, hogy a határõrség helyi vezetõje tájékoztatást adjon egyéb ügyekben is az illetékességi területén lévõ önkormányzati testületnek a határõrizet és a határrend helyzetérõl és a határforgalom várható alakulásáról.
Elég itt céloznom az évek óta, legalábbis a balkáni válság kitörése óta tapasztalható, állandóan a ramadán idejére hazautazó, elsõsorban közel-keleti vendégmunkások úgynevezett török inváziójára. Én úgy gondolom, az az együttmûködés, amelyet eddig is tanúsított a határõrség és a helyi lakosság, részben azon a határszakaszon, ahol belépnek az országba, illetve ahol távoznak az országból, mindenképp a bizalmat mindkét irányban erõsítette. De ugyanilyen kapcsolatfelvétel volt és napi kapcsolattartás a délszláv válság vagy a délszláv háború kitörésekor a déli határszakaszon, a helyi önkormányzatok, a helyi polgármesterek és a határõrség helyi szervezetei között.
A törvény adta másik lehetõség a bizalom erõsítésére, amikor egyes szervek vezetõinek részérõl is tájékoztatási kötelezettséget fogalmaz meg a feladatkörükben tudomásukra jutott, a határõrség tevékenységét érintõ körülményekrõl és tényekrõl. Én azon a véleményen vagyok, hogy a helyi társadalmat képviselõ vagy megtestesítõ polgármesterek, ha élnek ezzel a lehetõséggel, tudomásom szerint egyetlenegyszer nem zárkózott el a határõrség helyi szervezete attól, hogy tájékoztatást adjon, kommunikáljanak ezekben a kérdésekben.
Végezetül még egy megjegyzést szeretnék tenni, bár ez nem része az én véleményemnek, hiszen hangsúlyozom, én csak ezzel a három-négy paragrafussal kívántam foglalkozni, a kisgazda képviselõtársam, Lányi Zsolt felszólalása és Mészáros képviselõtársam véleménye, felszólalása, azt hiszem, nagyon sok ismeret utánajárásával vagy megszerzésével talán másként fogalmazódott volna meg, illetve szépen kitöltötték azt az idõt, amely arra enged következtetni, hogy nagyon sok mindent nem ismernek a határõrség mûködésérõl. Köszönöm a megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)