SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tábornok Urak! Tisztelt Képviselõtársaim! Mécs Imre képviselõtársam az SZDSZ általános és összefoglaló véleményét ismertette már önökkel a határõrségrõl, illetve a határõrizetrõl szóló törvénytervezettel kapcsolatosan.
Az én hozzászólásom egyrészt néhány lényeges kérdésre szeretne rávilágítani a törvénytervezeten belül, másrészt pedig olyan észrevételeket, olyan problémákat is felvetnék, amelyek abból adódnak, hogy jómagam határ melleti térségben élek, ezért a határõrizeti szervekkel való kapcsolatom nyilván más jellegû, mint azoké, akik az ország középsõ-belsõ részében élnek.
Azt hiszem, nem árt megismételni sokszor, hogy miért is fontos ennek a törvénynek a megalkotása. Mint bizottsági elõadó már utaltam rá, hogy Magyarországot földrajzi, geopolitikai helyzete különösen érzékennyé teszi a határõrizettel, határvédelemmel kapcsolatos feladatokra, hiszen egyrészt a nyugati országrészen európai uniós országgal vagyunk kapcsolatban, a keleti, déli és északi országrészeinken pedig olyan demokratikus fejlõdõ országokkal vagyunk kapcsolatban, ahol a határokon túl jelentõs számú magyar él. Ez a földrajzi helyzet adottság, amellyel nyilván harmonizálnia kell a határõrizetrõl és a határõrségrõl szóló törvénytervezetnek is. Hiszen egyrészt a nyugat-európai határokon az európai uniós elvárásokhoz kell közelíteni, és azoknak kell megfelelni, ami együtt jár azzal, hogy a keleti határrészeken pedig a határõrizeti szervek szerepét erõsíteni kell, illetve másfajta szerepet kell a határõrizeti szerveknek a keleti országrészeken szánni.
Ez a sajátosság és ez a helyzet nyilván abból adódik, hogy az európai uniós országok a schengeni egyezmény elfogadásával - amit Ausztria 1997 végén léptet életbe - nyilván olyan követelményeket fogalmaznak meg Magyarország számára, amely követelményeket - ha az Európai Unióhoz akarunk csatlakozni - figyelembe kell vennünk, ugyanakkor pedig Magyarországnak van egy sajátos helyzete, amit szintén figyelembe kell venni.
A másik dolog, amit mindenképp szeretnék kiemelni, az az, hogy Magyarország nyitott ország. Nyitott ország, amelyik azt az alapelvet követi, hogy élénk külkereskedelmet akar lefolytatni, és szabad mozgási lehetõséget ad az állampolgárainak. Ebbõl a nyitottságból természetesen az következik, hogy a határõrizeti feladatok egész jellege megváltozik.
(12.10)
Másfajta szerepvállalásra van szükség, ha azt akarjuk biztosítani, hogy az ország továbbra is nyitott legyen. Ugyanakkor pedig nyilván azt is akarjuk biztosítani, hogy azok, akik rossz szándékkal jönnek Magyarországra, vagy akik nemkívánatos személyek, azokat pedig sikerüljön kiszûrni.
A harmadik momentum, ami ehhez kapcsolódik, hogy a határõrizeti feladatok nagyon szorosan összefüggnek az állampolgárok biztonságérzetével is, amirõl ma nagyon sokat beszélünk, hisz az állampolgárok azt szeretnék, ha szabadon mozoghatnának külföldre, de ugyanakkor a biztonságérzetük, a közbiztonságérzetük pedig nagyon fontos. Állampolgári szempontból nézve - és azt gondolom, hogy ilyen szempontból is érdemes nézni a törvényt - ezek a kérdések a legfontosabbak. Nos, most nagyon sok jogszabályban, törvényben megfogalmazott feladat helyett egy egységes törvényi szerkezetben láthatjuk ezeket a modern, kihívásoknak megfelelõ határõrizeti feladatokat, ami mindenképpen szükséges és mindenképpen jó.
Néhány elemet azért csak úgy felsorolásszerûen a törvénytervezetbõl, amit már többen mondtak: egyrészt a határforgalom biztonságos, gyors és kulturált ellenõrzése. Biztonságos, gyors és kulturált. Ez nagyon komoly feladatokat jelent a határõrség számára, ha ezeknek a szavaknak utánanézünk, hogy egyszerre gyorsan is dolgozzanak, meg biztonságosan és kulturáltan. Nagyon komoly kihívások, amelyeket - úgy gondolom - nagyon nehéz teljesíteni.
Katonai védelmi feladat: errõl Balsay képviselõtársam beszélt. Valóban igaz, hogy az európai országokban ez a kettõsség ritka, tehát Magyarországon ilyen szempontból a szabályozás speciális. Ugyanakkor a rendészeti jellegû feladatoknak megtörténik a kiszélesítése, ami viszont abszolút EU-konform. Ez a fajta nyitás, a rendészeti feladatoknak ez a fajta kiszélesítése egyértelmûen az Európai Unió normái felé viszi a törvénytervezetet.
A nyomozóhatósági hatáskör biztosítása, a szabálysértési ejárások lebonyolítása, lõfegyverhasználat, titkos információk gyûjtése - ez itt elhangzott; a kereszténydemokratáknak ezzel szemben kétségeik is voltak. Viszont én erre azt mondom, ha pedig azt akarjuk, hogy a szabad mozgás is meglegyen, meg megszûrjük azokat az elemeket, akiket nem szeretünk Magyarországon - mert arra társadalmi igény van -, az ilyen jellegû feladatbõvítés igenis indokolt. Vagyis egyszerre kell megfelelnie a törvénytervezetnek az európai, nemzetközi elvárásoknak, és egyszerre kell megfelelnie annak a társadalmi, állampolgári elvárásnak is, amely egyrészt a szabad kereskedés, a szabad utazás elvén alapul, másrészt a biztonságban élés elvén nyugszik, és a tulajdon védelmében és a tulajdon biztonságán is nyugszik, amit mindenképpen figyelembe kell venni.
A határõrségrõl, a határõrizetrõl szóló törvénytervezet tehát egyértelmûen arról szól, hogy a határõrségnek jogszabályok alapján, a törvény alapján megnövekednek a feladatai. Megnövekednek a feladatai, és ez szorosan együtt jár azzal - és errõl talán ma kevés szó esett -, hogy nyilván a határõrség ilyen szempontú mûködtetéséhez - még egyszer visszautalok, hogy gyors, biztonságos és kulturált átkelés - több költségvetési forrásra is lesz szükség. Errõl ma keveset beszéltünk.
Belsõ átszervezésekkel nyilván lehet javítani a mûködésen; de azt hiszem, nagyon sokan tudjuk, hogy a határõrség is - mint ahogy a rendõrség is - alapvetõ mûködési problémákkal küzd, és ezeknek a többletfeladatoknak az ellátása így nehezen lesz megvalósítható, ezért ha ezt a törvényt elfogadjuk - és azt gondolom, hogy el kell fogadnunk -, akkor tudnunk kell azt is, hogy ennek a költségvetési fedezeteit is meg kell teremteni, mert csak így fog mûködni a határõrizet modern megalapozása. Azt gondolom, hogy pénzügyi feltételeket mindenképp meg kell teremteni a határõrség számára, mert ez Magyarország, a Magyarországon élõ állampolgárok (Sic!) számára rendkívül fontos, én ezt szeretném hangsúlyozni.
A másik kérdés, amirõl még röviden szeretnék beszélni, ez az együttmûködés kérdése. Jómagam mint az önkormányzati, rendészeti bizottság tagja, nyilván nagyon örülök annak, és nagyon fontosnak tartom azt, hogy az önkormányzatokkal történõ együttmûködés bekerült a törvénytervezetbe. Tapasztalatom az, hogy a határõrség részérõl nagyon nyitottak az önkormányzatok felé, ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy az önkormányzati testületeknek jó része pedig nagyon kevéssé tudja, hogy mi is a határõrségnek a feladata. Mûködnek ezek a kapcsolatok; néha protokollszinten, de igazából a belsõ, tartalmi együttmûködések esetlegesek. A törvénytervezet erre most nyilván - idézõjelben - "rákényszeríti" az önkormányzatokat is, és rákényszeríti a határõrséget is, ugyanakkor be fogok terjeszteni egy módosító javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kötelezõ tájékoztatatási kötelezettsége a megyei határõrségnek... Nem megyei, más kifejezés, elnézést... (Balsay István közbeszólására:) Igen. Tehát a lényege az, hogy ne csak a megyei önkormányzatnak legyen ilyen kötelezõ tájékoztatás a határõrség részérõl, hanem a határ menti városoknál is.
Azt gondolom, hogy például Sopron megyei jogú város megérdemli, és szükséges is az, hogy egy ilyen kötelezõ tájékoztatás meglegyen. Azt hiszem, hogy ez is az önkormányzatok közötti kapcsolatot erõsítheti, és ez is abba a körbe tartozik, hogy nagyon sokan - állampolgárok is - azt várják, hogy ma a biztonságról, a közbiztonságról meg egyebekrõl gondoskodik a rendõrség, a határõrség meg egyebek. Nem! Nekünk, állampolgároknak is szerepünk van ebben a tevékenységben, ennek a kapcsolattartásnak az erõsítése ezt a fajta szempontot hozhatja elõ, amirõl megint egy kicsit keveset beszélünk, bár azt gondolom, nagyon fontos.
A következõ kérdés, amirõl még említést szeretnék tenni, a határnyitások kérdése. Ott, Nyugat-Magyarországon, ahol én élek, van egy jó nagy zsilip, Hegyeshalom, amelyik szerintem kapacitásában - ha jól mûködik, és jól van megszervezve a másik oldalról is - akkor le tudja bonyolítani a jelenlegi határforgalmat. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Bocsánat. Tehát azt akarom mondani, hogy megjelennek helyi igények a határnyitásokra, ugyanakkor nem igazából van végiggondolva ennek a pénzügyi feltétele. Az ilyen fajta (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) igényeknek, azt gondolom, hogy a pénzügyi feltételét is meg kel teremteni. (Mészáros Béla: Adakozzatok!) Elnézést kérek, túlléptem az idõt, úgyhogy akkor be kell fejeznem.
Csak egy mondatot: Schengerrõl nagyon sok szó esett; azért meg kell itt említeni, hogy a Belügyminisztérium nagyon komoly tárgyalásokat folytatott Ausztriával, (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) és olyan megállapodást hozott tetõ alá, (Az elnök csengetéssel jelez.) amely jelenleg lehetõvé teszi, hogy Hegyeshalomnál viszonylag gyors átkelési lehetõségük van a magyar állampolgároknak. Köszönöm szépen, és elnézést, hogy túlléptem az idõt. (Taps a kormánypártok soraiból.)