DR. NAGY FRIGYES földmûvelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Képviselõ Úr! Köszönöm a kérdést, amit elmondott, engem magamat is aggaszt. Nyilván legalább 30 százalékkal csökkent Magyarországon a mezõgazdasági termelés, és legalább ennyivel csökkent a lakosság fogyasztása is. A legnagyobb veszteség, azt hiszem, ezzel érte a magyar agrárszférát, nem csupán külsõ piacaink elvesztésével.
A mezõgazdaság restruktúrálása egy olyan nagyszabású feladat, amelynek a megoldásán évekig kell fáradozni. Ezen belül nyilván meg kell nézni azokat az eszközöket, amelyekbõl az agrártámogatást finanszírozni lehet. Azt kell mondani, esetenként sokat vitatkozunk azon, hogy sajnálatos módon magasak az adók, tudni kell viszont, hogy részben ezek képezik a támogatások forrását. Nyilván át kell ezt mindenkinek gondolni, és reális, objektív talajra kell helyezkedni.
Ami az agrártámogatások 1997. évi lehetõségeit illeti, ezt közhírré tettük, és nagyon sok helyen, az ország legkülönfélébb tájain találkoztunk emberekkel és ismertettük ezeket a lehetõségeket. Azt tapasztaltuk, hogy nagyon nagy viták nem voltak ezen a területen, és az emberek többsége ezt a lehetõséget elfogadta. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy 1990-ben mintegy 86 milliárd forintos támogatással dolgoztunk, ami akkor természetesen nagyobb pénz volt, de 1993-ra ez a támogatási összeg sajnos 32 milliárdra lecsökkent, és innen kellett föltornászni arra a 100 milliárdra, amivel most operálhatunk.
A támogatás ismertetésére nincs természetesen lehetõség a két percben, de úgy érzem, hogy amit ezen a területen tenni lehetett, azt megtettük, és megtalálják a támogatási lehetõséget azok, akik erre kíváncsiak vagy ilyet óhajtanak. Viszont vitathatatlanul vannak olyan elemei a támogatásnak, amelyek nem kedveznek kis populációknak, tehát egy-két-három szarvasmarha vagy pedig kisebb létszámú állattenyésztés esetén, ami talán gazdaságilag megmagyarázható. Köszönöm. (Taps.)