DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, ne bántódjon meg, ha teketória és mentegetõzés nélkül jelentem ki, hogy csak mint a polgári tulajdon elleni támadást és így közvetve mint az állampolgárok szabadságának sérelmére elkövetett merényletet tudom értékelni a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. szám alatt múlt év május 22-én kiadott kormányrendelet 24. § (1) bekezdés c) pontjában, továbbá a 26. §-ban foglaltakat, amelyek hatósági engedélyhez, illetve bonyolult eljáráshoz kötik, ha valaki házi vízigényének kielégítésére akar kutat létesíteni, használatba venni, illetve megszüntetni.
Illetékes helyrõl származó tájékoztatás szerint mindehhez átnézeti térképre, hiteles tulajdonilap-másolatra és helyszíni tervrajzra, végül 800 forintos illetékbélyegre van szükség.
(15.00)
Az utánajárást, a jövés-menést nem számítva mindezek a legszerényebb számadás szerint is 7150 forintjába kerülhetnek az állampolgárnak. Csak ezek után következhet pontos mûszaki leírás becsatolásával a kérelem benyújtása az illetékes polgármesteri hivatalhoz, és ha ott mindent rendben lévõnek találnak, csekély 30 nap múlva már kész is az engedély. De ha nincs szerencséje a félnek, elutasítják, akkor elölrõl is kezdheti, illetve tovább járhatja a kálváriát.
Kérdezem ezek után: hogyan egyeztethetõ össze az elõbb ismertetett eljárás a polgári gondolkodással, a polgári tulajdon eszméjével, és megengedhetõnek tartja-e miniszter úr, hogy most a kútásás, illetve -létesítés és -megszüntetés jelenthesse az alkalmat, hogy a kormány újabb sarcot vethessen a lakosságra?
Várom állásfoglalását. (Taps az FKGP padsoraiban.)