DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Tisztelt Képviselõ Úr! Szintén nagyon nehéz helyzet elé állít, hiszen két perc alatt azt a kérdéssort, amit ön feltett számomra, érdemben és tartalmilag megválaszolni rendkívül nehéz.
Való igaz, hogy az egész európai integrációs politikánk szempontjából a mezõgazdaság és az arra vonatkozó szabályok átvétele ennek az integrációs politikának az egyik centruma és az egyik kulcskérdése.
A társulási, a teljes jogú tagság eléréséig tartó folyamatban a jogharmonizációs feladatokat illetõen ezeknek a feladatoknak mintegy 40 százaléka a mezõgazdaság területére esik. Ezek sorában, képviselõ úr, jó néhány szabályozási feladat a törvényhozás asztalára került. Így az elmúlt esztendõben sor került a takarmányozásról szóló törvény elfogadására, az élelmiszertörvény és az élelmiszerkönyv megalkotására, az állat-egészségügyi törvény elfogadására. Ezekben a hónapokban találkozik a Ház a bortörvénnyel, illetõleg a növényvédelmi törvénnyel, de emellett, képviselõ úr, rendkívül részletesen - ez hozzáférhetõ a Határozatok Tárában -, tételesen, több esztendõre elõre kidolgozva tartalmazza a kormány jogharmonizációs programja, hogy milyen elemekben, milyen lépésenként kell a mezõgazdaságot érintõ szabályozást átvenni. Ez tehát egy áttekinthetõ és mindenki számára megismerhetõ munka és folyamat.
Ami talán ennél is fontosabb, képviselõ úr, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a harmonizáció folyamatában a nemzeti érdekeket a közösségi követelményekkel. Erre vonatkozóan a társulási megállapodásnak az a felhatalmazása, hogy Magyarország a társulási státuszban nem kötelezhetõ és nem is kötelezendõ arra, hogy teljes egészében átvegye a közösségi joganyagot, csak annyiban, amennyiben az ország gazdasági helyzete és viszonyai megengedik. A harmonizáció tervezésénél és konkrét jogszabályokba öntésénél mindenkor figyelembe vesszük a nemzeti érdek és a közösségi követelmények egyensúlyát. (Taps a kormánypárti oldalon.)