DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam Szabad György képviselõtársam igen nagy tiszteletet érdemlõ hozzászólását, és kérem, hogy ne vegye tõlem tiszteletlenségnek, de egy-két dologban mégiscsak szeretnék szinte kiigazítást is tenni.
Ebbõl az elsõ az, hogy a környezetvédelmi tárcához tartozott az elmúlt 40 évben a mûemlékügy; ez annál is inkább nem volt lehetséges, mert a nyolcvanas években jött létre elõször a vízüggyel együtt környezetvédelmi tárca. Ez mindig az építésügyhöz tartozott, legalábbis az '57-es évtõl kezdve, majd a végén például a közlekedési és hírközlési minisztériumhoz tartozott. És nem lehet azt mondani, hogy ekkoriban nagyon rossz volt a felügyelete, mert olyan csodálatos emberek, mint például Dercsényi Dezsõ volt meghatározott idõn keresztül ennek a felügyelõje a minisztérium oldaláról, majd késõbb a mûemlék-felügyelõség vezetõje lett.
Soha olyan nagy önállóságot nem élvezett a most hivatalnak nevezett felügyelõség, mint ma, olyannyira, hogy régebben a másodfok még a minisztériumhoz tartozott, most a saját hivatalán belül dõl el, tehát tulajdonképpen igazi önálló gazdája ennek a területnek.
Azt hiszem, feltétlenül tudni kell azt, hogy ezt nem az elmúlt 40 év rombolása tette, pedig akkoriban paneleket épített az a tárca, és az ipar is hozzátartozott ahhoz, hogy Magyarországon nincs annyi mûemlék, mint nyugaton, hanem sajnos, sok pusztulás, sok borzalom érte az országot történelme folyamán, és azt hiszem, ez a lényegi különbség.
A másik dolog, amire szeretném felhívni a figyelmet, az az, hogy az csupán jó szándék, hogy itt a környezetvédelmi alaphoz kerülnek-e az itt felsorolható összegek. De azt tudnunk kell, hogy mérhetetlenül nagy és nagyon nagy az aránybeli különbség a környezetvédelemre fordítható és ott alapszerûen keletkezõ és a mûemlékre fordítható összegek között, nevezetesen most az a nagyon furcsa helyzet adódik, hogy például a gumiabroncs-termékdíjból lesz ebben az évben támogatva a mûemlékügy; pedig ez, mondjuk, egy elég groteszk helyzetet lehet, tehát pillanatnyilag abszolút pozitíven jön ki ebbõl a tárca.
Utolsó mondatként hadd mondjam el, hogy a magam részérõl - aki utolsó ügyvezetõ elnöke voltam az Országos Mûemléki Tanácsnak '89-'90- ben - teljes mértékben egyetértek vele, hogy fel kell állítani egy ilyen tanácsot és igazán mondom, hogy köszönjük szépen ezeket a javaslatokat; remélem a tárca is ezt támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps.)