DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Általam igen tisztelt Képviselõtársam, Szabó Lajos Mátyás! Nagy örömmel hallgattam elõadását. De úgy gondolom, a párizsi békeszerzõdés, miután az nem egy állami kegynek, egy donációnak, egy adománynak tekinti, minõsíti ezt a bizonyos kompenzációt - szándékosan használom ezt a szót. Hanem a '47. évi törvényben írt kör számára alanyi joggá teszi. Tehát az államnak az a bizonyos jogosítványa, amelyre képviselõtársam hivatkozott, az adott esetben elerõtlenedik. Ezzel szemben a jogosulti körbõl kell felállítani azt a grémiumot - bármilyen egyéb jelzõt is adunk neki -, amely ténylegesen gyakorolja majd a vagyonkezelõi stb., stb. jogokat.
Még egy szempontra szeretnék rámutatni. Kérem, vannak olyanok, akik most - nem itt, ebben a Házban ülõk -, akik most nagy erõvel dörömbölnek ennek a jogszabálynak az ajtaján, de ugyanõk évtizedekkel korábban, amikor meg kellett volna már tenni, ugyanõk gátolták, vagy legalábbis egy lépést sem tettek érdekében. S az az indítvány, amelyet próbáltam vázolni, nagyon körülírt módon, az többek között azt is magában foglalja, hogy az, aki a korábbiakban megtehette volna, de elmulasztotta, az most ne akarjon rendelkezõi vagy rendezõi elveket kialakítani és jogokat gyakorolni azok igénye felett, akik saját személyükben megszenvedték azt, amirõl szól ez a jogszabály. Köszönöm.