Egerszegi László Tartalom Elõzõ Következõ

DR. EGERSZEGI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amennyiben én jól érzékelem a gyermekvédelmi törvény általános vitájának az eddigi hangulatát, úgy gondolom, azt lehet remélni, hogy ennek a törvénynek az elfogadására igen jelentõs, túlnyomó, nagy többséggel kerül sor. Ez nem véletlen, várható volt, és legalább három okát tudnám említeni annak, hogy miért mutatkozik meg ilyen szokatlan egyetértés a parlamenti pártok között.

Az elsõ ok az, hogy a törvény olyan értékeket tartalmaz, amelyeket valamennyi parlamenti párt a sajátjának érez. A törvényben az emberi jogok speciális területérõl, egy sajátos törzsérõl van szó, és ezen emberi jogok nyilvánvalóan a rendszerváltás után a jogalkotás egyik prioritását képezték. Másfelõl pedig a törvény közvetlenül és a legszorosabb értelemben érinti a társadalom jövõjét. Dögei Imre kisgazdapárti képviselõ úr például nemzetmegmentõ programnak nevezte, és azt gondolom, ebben olyan rettenetesen nem is túlzott.

Sokak által elismert értéke a tervezetnek a családcentrikusság, ami nemcsak a nevezetes és gyakran idézett 6. és 7. §-ban jut kifejezésre, hanem a törvény egészén átvonul.

Végül pedig értéke a tervezetnek az, hogy ezzel a magyar gyermekjog felzárkózik az európai gyermekvédelem színvonalára, és a sokat emlegetett New York-i egyezmény követelményei is megvalósulnak a magyar jogrendszerben. Egyrészt tehát a törvénybe foglalt helyes és konszenzuális, tehát egyetértésen alapuló értékek képezik a kedvezõ fogadtatás alapját, és ez minden jel szerint oda vezet, hogy a módosító indítványok egy jelentõs részét a kormány és az ellenzéki frakciók közösen nyújthatják be.

A másik oka a törvénytervezet kedvezõ fogadtatásának az, hogy az elõterjesztés megfelelõ megoldásokat talált az elõbb említett értékeknek az érvényesítésére, másrészt az 1. §-ban megfogalmazott cél elérésére. Így a törvény tükrözi a korszerû gyermekvédelmi elveket, helyeselhetõ az a koncepció, hogy az életben lehetséges különféle jellegû és súlyú problémákra differenciált válaszadási lehetõségeket kínál, hogy ösztönöz az új formák és megoldások keresésére.

(20.30)

Kiemelkedõ érdeme a javaslatnak a rendszerszemlélete, vagyis az, hogy a gyermekekrõl való gondoskodást egy horizontálisan és vertikálisan tagolt, ugyanakkor kooperatív rendszerben építi ki. Ki kell emelni a törvény organizatorikus, tehát szervezõ jellegét, azaz hogy megszervezi, újjászervezi a gyerek körül kialakított intézményhálózatot, és az a törekvés vonul végig rajta, hogy egységes és hatékony folyamattá szervezze az állami önkormányzati intézkedéseket és a karitatív, vállalkozói tevékenységet. Tehát a helyes elveken megfelelõ megoldások nyugszanak, és ez is oka lehet a törvényjavaslat támogatottságának.

Harmadszor, nyilván a támogatás alapja az is, hogy a törvény az elszegényedéssel és a gyerekekre támadó veszélyek növekedésével, a hatályos jogszabályok elavulásával egy valódi hiányt pótol, és ezt a hiányt mindenki érzékeli.

Tisztelt Ház! Ha a tervezetet mint jogi teljesítményt tekintjük, akkor azonban már szembetûnik jó néhány fogyatékossága. Itt az elõzõ napirendekben elég gyakran esett szó arról a követelményrõl, hogy a törvény rövid legyen, ami egyébként nem magyar szerzõtõl származó követelmény, hanem egy klasszikus jogalkotási elv. S ezt a törvényjavaslatot szembeállítva a sokat idézett 1901. évi VIII. számú törvénnyel, amely mindössze nyolc paragrafust tartalmaz, bizony elég hosszúnak és terjedelmesnek tûnik.

Ezen azonban nem nagyon lehet csodálkozni, ha figyelembe vesszük azt, hogy a törvényjavaslat egy hatalmas területet ölel fel a gyermeki jogoktól kezdõdõen a finanszírozási szabályokig bezáróan, másrészt pedig egyetlen hatalmas lendülettel kísérli meg a gyermekvédelemben felgyülemlett évtizedes problémák megoldását.

Néhány megoldásnál azonban zavaró redundanciát, terjengõséget és ismétlõdést lehet tapasztalni. Ezekre nem térek ki részletesen, mert megfelelõ módosító javaslataink vannak ennek a problémának a kiküszöbölésére, amit az elõterjesztõ is támogat.

Másodszor. Az elõterjesztõnek érezhetõen nem kis problémát okozott az, hogy hogyan lehet a törvényt a már kialakult jogszabályi környezetbe belehelyezni. Itt elsõsorban a szociális törvény, a családjogi törvény és az oktatási törvény által kialakított, térben való elhelyezés nehézségeirõl van szó. Ez a vállalkozás összességében sikeres volt, helyenként azonban nem, néhány esetben, elsõsorban a családjogi törvénnyel lehet tapasztalni különbözõ súrlódásokat, párhuzamosságokat, harmonizációs nehézségeket. Erre is vannak megfelelõ módosító javaslataink.

Végül pedig - s ez a tervezetben tapasztalható problémáknak a többsége - találhatunk a jogalkotói szándékot nem egészen pontosan tükrözõ megoldásokat, hiányosan definiált fogalmakat és esetenként a cím sem tükrözi kellõen a tartalmat. Ezekre is vannak megfelelõ módosító javaslataink. Sõt, a módosító javaslatainknak a többsége ilyen pontosító természetû.

Tisztelt Országgyûlés! Meglehetõsen sok módosító indítványt fog beadni a szocialista frakció, bár nem annyit, mint amennyire elõzetesen gondolni vagy számítani lehetett. Ezek, illetve e nagy számú módosító indítvány részben abból is származik, hogy a különbözõ társadalmi szervek, szakszervezetek, érdekképviseleti szervezetek elég sok kezdeményezéssel fordultak az Országgyûlés pártjaihoz, s akkor, amikor a módosító javaslatokat összeállítottuk, akkor ezeket az indítványokat figyelembe vettük.

E nagy számú módosító javaslat mellett is arra törekedtünk azonban, hogy a törvény alapvetõ logikáját, amelyet támogatunk, fogalmi rendszerét és a hosszú tárgyalások során kialakított egyensúlyát ne bontsuk meg. Úgyhogy úgy gondolom, a módosító indítványokkal a törvény javítását sikerül majd elérni.

Tisztelt Ház! Nyilvánvaló az, hogy a neheze azután következik, amikor a parlament elfogadja a gyermekvédelmi törvényt. A többi felszólalóhoz hasonlóan magam is látok akadályokat a törvény elõtt. Az egyik ilyen az, hogy a gyermekvédelemnek ilyen reform jellegû átalakítása szervezeti, egyéni érdeksérelmeket is okozhat, vélt és valós érdeksérelmeket, amit az is fokoz, hogy a törvény egybeesik a közigazgatás átalakításával. Ezeknek az érdeksérelmeknek a bizonyos fokú elkerülhetõsége érdekében én is javasolom, más képviselõhöz hasonlóan, hogy a végrehajtási rendeletek és a jó végrehajtási rendeletek mielõbb jelenjenek meg, lehetõleg még a törvény hatálybalépése elõtt.

Nyilvánvalóan ez a másik nagy köre a lehetséges problémáknak és feszültségeknek, nem lesz könnyû az anyagi és pénzügyi feltételek, személyi feltételek biztosítása sem. Figyelembe véve az intézmények avultságát, hiszen tudjuk, olvassuk azt, hogy a gyermekvédelmi intézmények 50 százaléka lerobbant és elavult állapotban van. Tudjuk azt, hogy a gyermekvédelmi intézményhálózatban a szükségesnél jóval alacsonyabb az ott foglalkoztatottak képzettségi szintje, amelyre minden felszólalás kitért. Tehát úgy gondolom, ezek is feszültséget fognak majd a törvény végrehajtása során okozni. S hogy mekkora problémák lehetségesek, arra vonatkozóan csak idézném az országgyûlési biztosnak a múlt év novemberében megjelent vizsgálati anyagát, amely a speciális gyermekvédelmi intézményekben uralkodó állapotokkal foglalkozik. Néhol az anyagi és a személyi feltételek hiánya miatt valóban katasztrofális és lehetetlen állapotok alakultak ki.

Az említett problémák miatt némi aggodalommal fogjuk majd a gyermekvédelmi törvényt az útjára bocsátani, ugyanakkor reménykedünk abban, hogy maga a törvény lesz az, amely saját feltételeinek kialakítását, kialakulását elõsegíti. Köszönöm szépen a megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage