DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Miniszter úr, nekem nem egészen ez a véleményem. A kapitányság vezetõjét 1996 nyarán, a bûnügyi osztályvezetõt pedig októberben leváltották, de a helyzet azóta sem változott, nem javult.
Még a baleset elõtt Koszmál autójával a leányfalusi révállomáson annak a rendõrségi ügyintézõnek a kocsija mellé állt, aki az ügyével foglalkozott, ott õt és családját életveszélyesen megfenyegette, s mindezt a rendõrség eltûrte. Késõbb - mint ahogy ön is említette - motorkerékpárjával az õt igazoltatni szándékozó rendõrök közé hajtott. 1991-tõl 39 alkalommal indult ellene szabálysértési eljárás, többek között engedély nélküli vezetés miatt, több alkalommal pénzbírságot szabtak ki rá, ugyanakkor a kiszabható legmagasabb pénzbírság sem tartotta vissza a további bûncselekmények elkövetésétõl. Hat alkalommal kezdeményeztek ellene büntetõeljárást - ahogy ön is mondta, miniszter úr. A Pest Megyei Rendõrkapitányság vizsgálta az ügyet, de azt is megállapította - amit ön elfelejtett mondani, miniszter úr -, hogy a különbözõ bûncselekmények miatt indult eljárást végül is megszüntették. A felülvizsgálat megállapította, hogy komoly szakszerûtlenségek, rendõri mulasztások voltak az eljárásban a rendõrség terhére.
Meghalt egy 24 éves fiatal lány, édesanyja idegösszeomlást kapott, jelenleg emberi roncs - tehát valójában két ember halt meg ebben a balesetben, miniszter úr!
Nem kaptam választ arra, hogy a két rendõrségi vezetõn kívül kit terhel a továbbiakban a felelõsség az ügyért. Tíz év alapos gyanú van arra, hogy valaki szembehelyezkedik a törvénnyel, és a rendõrség nem talál olyan bizonyítékot, ami megalapozta volna ellene a vádat. Ez a rendõrség teljes alkalmatlanságát bizonyítja, miniszter úr!
Meg kell mondjam, mi ezt a szintet nem tudjuk elfogadni, ez a burundi rendõrség színvonala, miniszter úr! Önök azt ígérték, hogy megteremtik a közbiztonságot. Ebbõl semmi nem lett. Kérem, hogy vonja le a konzekvenciát; ezt mi így nem tudjuk elfogadni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az FKGP padsoraiban.)