KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Itt tulajdonképpen két kérdés vár megválaszolásra. Az egyik, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy lerövidüljön az állampolgársági kérelmek elbírálása, illetve az ezzel kapcsolatos ügyintézés. A másik pedig, hogy mi legyen azzal az eljárási renddel, ami most kialakult.
Elöljáróban közölnöm kell, hogy én is elégedetlen vagyok azzal, hogy valóban három évig - vagy esetenként több mint három évig - húzódik ezeknek az ügyeknek a rendezése. Annak érdekében, hogy ezen gyorsítsunk, 1996-ban részben személyi változtatást, részben pedig átszervezést hajtottunk végre az illetékes fõosztályon. Ennek eredményei már mutatkoznak. Áttekintve a folyamatokat én úgy látom, hogy a törvény alapján két évre legalább szükség van egy-egy kérelem elbírálásához, és azt szeretném, ha az év végéig - ledolgozva a lemaradásokat is - valóban legalább eddig a két évig képes lenne eljutni az apparátus.
Más kérdés aztán az, hogy a kérelem elbírálása után, a köztársasági elnök döntését követõen mi történik. Itt legyen szabad egyrészt emlékeztetnem arra, hogy 1993-ban fogadtuk el azt a törvényt, amely ezt az eljárási rendet szabályozza, és rögtön hozzá kell tennem, hogy minden arra utal, hogy ezt az eljárási rendet el kell hogy fogadjuk. Az 1993-ban elfogadott törvény a helyi önkormányzat anyakönyvvezetõjének feladatként határozta meg ezt a bizonyos adatszolgáltatást. Ezt azért tette, mert egyrészt az eskü letétele a polgármester elõtt történik, a magyar állampolgárok anyakönyvi, lak- és címbejelentési, a személyi igazolvánnyal és az útlevéllel kapcsolatos ügyeit is a helyi közigazgatási szervek végzik.
(15.20)
Hadd utaljak, képviselõ úr, azokra a vitákra, amelyek a civil közigazgatással vagy nem civil közigazgatással kapcsolatban fölmerültek, és az a helyes döntés született, hogy a civil közigazgatás irányába kell ezeket a döntéseket elvinni. Másrészt hadd emlékeztessem képviselõ urat arra: noha igaz, hogy az adatállományok a Belügyminisztériumban állnak rendelkezésre, ugyanakkor azonban ezeknek az adatállományoknak az összekapcsolását mindenfajta törvény megtiltja, ezért sem lehetséges ezeknek egy menetben a Belügyminisztériumban történõ intézése.
Végül arra is hadd hívjam fel a figyelmet, hogy nincs is olyan közigazgatási szerv jelenleg, amely központi módon lenne képes ezeket az ügyeket intézni.
Ezen az oldalon is van természetesen tennivaló. Abban az esetben, ha a hivatalok megfelelõ módon betartják a részükre biztosított 30 napos ügyintézési határidõt, sõt - külön odafigyelve ezekre az ügyekre - megpróbálják ezen kérelmek elbírálását lerövidíteni, akkor nemcsak az elõbb említett oldalon, tehát a kérelem elbírálását megelõzõen, hanem itt is van lehetõség arra, hogy a különbözõ ügyek intézése rövidebb legyen. S akkor a képviselõ úr által elérni kívánt cél megvalósítható.
Én most más lehetõséget nem látok, fel fogom hívni a hozzám tartozó szervek figyelmét arra, hogy különös gondossággal és gyorsasággal kezeljék ezeket az ügyeket; persze nem zárom ki annak lehetõségét, hogy tekintsük át ezt a folyamatot, hátha egyéb megoldásokat is tudunk javasolni. Én azonban most a válaszomban erre vonatkozó konkrét !géretet tenni nem tudok.
Kérem képviselõ urat válaszom elfogadására. (Taps.)